Érdekes elvi jelentőségü döntést hozott a belügyminiszter a kereskedelmi miniszterrel egyetértőleg 11881/911. B. M. szám alatt.
Ebben a rendeletben kitanítja a miniszter egy vidéki város tanácsát arra, hogy az ipari munkával kapcsolatos irodai munka, amely tehát a gyári és kereskedelmi irodákban teljesen azonos és ugyanazon elbírálás alá esik, mint maga az illető telepen az ipari vagy kereskedelmi tevékenység.
Tehát az oly üzemekben és üzletekben, amelyekre nézve törvényes és rendeleti kivételek állanak fönn a törvényes munkaszünet alól, az irodai munka is végezhető ugyanazon óráig, mint az ipari munka vagy kereskedelmi tevékenység azon tul azonban nem.
Ennek értelmében nem lehet többé kétséges az, hogy mikor a gyárüzeme szünetelni köteles, vagy amikor az üzlet a törvény értelmében zárva tartandó, az irodai munka sem végezhető alkalmazottak segítségével.