Dussand, hirneves franczia fizikus, nemrégen a párisi tudományos akadémiában előadást tartott arról az uj fényről, a melyet ő fedezett, vagy helyesebben ő talált föl s a melynek segélyével az emberi test sokkal élesebben világitható ár, mint a Röntgen-sugárral.

A Röntgen-sugárral ugyanis a testben a csontoknak csak a sötét körvonala, az emberi test husrészeinek, izomszöveteinek csak a halvány árnyéka látható, ellenben a Dussand-fénynyel a csont szerkezete, a véredények és a husszövetek minden rostja teljesen élesen tárul a szemlélő elé. Előadása alatt készülékével átvilágitott egy kemény fedelek közé préselt növény-gyüjteményt, a melyben minden egyes növény élesen megkülönböztethető volt. Átvilágitott apró állatokat s a kép, a mely a hallgatóság elé tárult, szenzácziós volt.

Vetitve egy nagy vászonra az állat élete, vérkeringése, a belek emésztési processzura négy-ötszörösen nagyitva az emberek szemei előtt folyt le. Hogy a fény hogyan keletkezett, arról csak annyit közölt, hogy az az ugynevezett hidegfény fajtákhoz tartozik. Hideg fény alatt azokat a fénysugarakat kell érteni, a melyek valamely lángban a fény meleg hullámai mellett tényleg hidegek. Ilyen fény a közhasználatban nincs, csak a tudományos világban ismerik s ugy keletkezik, hogy légmentesen elzárt üvegcsöveken elektromos áramot vezetnek át.

Idetartozik a Geizler-csöveken végzett kisérlet s ujabban a Moor-fény is, a melyet ma már gyakorlatilag is használatba vettek. A Dussand-fény is tehát egy nemes gázfény, a mely ugy áll elő, hogy egy Geizler-csőbe egy csöpp Neon-gázat tesznek s ha ebbe elektromos szikra jut, igen kellemes sárgás fény jelentkezik, ha továbbá egy parányi heliumot kevernek hozzá, a fény sárgább, de élesebb lesz s ha végre egy cseppnyi Crypton-gázt adnak hozzá, a teljes napfény szint nyerik.

Ilyen a Dussand-fény is. Készüléke, a melyfelső képünkön látható, egy hengeralaku doboz, a melyben egy üvegedény van légmentesen elhelyezve. Ebben az üvegedényben vannak az imént emlitett gázak összekeverve s ezek a gázak adják az edénybe vezetett elektromos áram utján azt a fényt, a mely átvilágit mindenen. A kisérletező ráteszi a kezét az edényüveg tetjére, áramot bocsájt az edénybe a kép alján látható vezeték utján s most csak a szemeihez illeszt egy olyan nagyitó lencsés dobozt, a melybe belenézéskor nem juthat nappali fény és néz. ilyen szemlélő üvegek vannak a panorámákban is.

Az alulról feltörő Dussand-fény azután átvilágitja a kezet, s látható lesz minden érszál, a mely a kézen végigfut. Alsó képünkön a hirneves franczia fizikus Dussand áll a vetitőkészüléke mellett. Ez a készülék olyan, mintha valami mérnöki müszer volna. Az állványon kettős fénydoboz van, a melyben a már emlitett gázkeverék adja az elektromos szikra utján a Dussand-fényt. Látható az elektromos vezeték is, valamint az állvány alsó részén az ellentállás az elektromos kikapcsolóval.

Az edények elején látahatók a vetitőlencsék, a melyek a fényt egy sugárnyalábbank vetik az előtte levő vászonernyőre. A gép most nincs vetitésre berendezve. Ehhez kell még, hogy előtte egy állvány legyen, a melyre azokat a tárgyakat kell helyezni, a melyeket átvilágitani akar és végül kell egy sötét nagy doboz, a melyet hátulról helyeznek az egész készülékre, hogy a környező más világosság ne jusson a készülékhez. A Dussand-fénynek rendkivül nagy jelentősége van az orvosi tudományban.