Tudományos vagy jobban mondva: katonai szakértelemben oly szürke hangzásu kifejezésnek hallszik az egységes lövedék. Gyakorlati jelentősége azonban annál borzasztóbb, mert csak katonák tudják mérlegelni, hogy mit jelent az idézett kifejezés a csatatéren.

A tüzérségnek tudvalevőleg háboruban az a feladata, hogy az ellenséget olyan távolságban támadja meg, a mely távolságra a gyalogság támadása csak felesleges municzió- és erőpazarlással jár, de kézzelfogható eredménynyel nem. Az is feladata a tüzérségnek, hogy egyes lövedékek olyan hatásosak legyenek, hogy hatásuk legalább is egyenértékünek bizonyuljon arra a képzelt esetre, a mikor pl. a gyalogság lesből hirtelen támad az ellenségre.

Ezt ugy kell értenünk, hogy az ágyulövedék hatásának rettentő voltát a nagy messze sik távolban, vagy pedig a nagy messzeségben hegyek, esetleg egyéb védett hely mögött rejtőzködő ellenség megérezze olyképp, hogy akczióképességét már a távolsági ágyutüzelés után elveszitse. Eddigelé a tüzérségnél használatban vannak külön a gránát- és külön a srapnell-lövedékek. Az utóbbiak apró golyókkal töltött érczköpenyeges lövedékek, a melyek emelkedő lőpályán haladva, a beigazitás szerint a levegőben akkor robbannak szét, a mikor az ellenség védett helye fölé érnek és akkor az ellenségre felülről valóságos golyóesőt zuditanak.

A gránátlövedék robbanóanyaggal van csak telitve és feladata, hogy ékalaku gyujtószerkezete akkor gyujtja meg az érczlövedékben levő robbanóanyagot, a mikor valamely keményebb tárgyba ütődik. Hatása borzalmas, mert a robbanásból származó gázok embert, állatot elszéditenek, megölnek, a szétrobbanó érczszilánkok pedig rettentő pusztitást visznek végbe.

A Krupp-gyár ennek a kétféle ágyulövedéknek hatását akarta egy lövedékben egységesiteni, miután a gránátlövedék sik lőpályán használható, mig a srapnell emelkedő lőpályán. A gyár által készitett rettentő hatásu egységes lövedéket nem régen próbálták ki a Rajna mentén az ottani tüzérségi nagyobb gyakorlótéren.