Az utóbbi évtizedek óta, mint ismeretes, az államok igen nagy sulyt fektetnek a népszámlálásra és minden lehetőt elkövetnek, hogy ez az óriási művelet, ez a valóban nagy és értékes munka minél alaposabban és megbizhatóbb legyen. A népszámlálás alkalmával ugyanis oly rengeteg és oly sokféle anyag, meg adat gyül össze, hogy ezeket az adatokat helyesen csoportosítva, szembeállitva, a legnagyobb bizonyossággal megállapítjuk, hogy valamely ország népessége mivel foglalkozik, jómódu-e, vagy sem, miveltségi szinvonala emelkedett-e?

Ezek a népszámlálási adatok feltárják az illető nép, nemzet származási, faji, nyelvi viszonyait, napnál fényesebben elárulják valamely nemzet lappangó gyengeségeit, hibáit, mulasztásait, szóval: az a rettentő adtagyűjtemény, a melylyé a népszámlálás átformálódik, az ahhoz értő szakember számra nyitott könyv, a melyből ki lehet olvasni: hol, merre egészséges a nemzet, hol vannak bajok, hiányosságok? Ezek a népszámlálási adtok valamely nemzet kórtörténetét, élettani leirását tartalmazzák, társadalmi értelemben véve.

Elképzelhető tehát, hogy mennyire érdekében áll minden államnak, hogy a rendesen tiz évenként megtartani szokott népszámlálás adtainak megbizhatóságához kétség ne férhessen, ugyanakkor pedig olyan módszerek alkalmaztassanak az adatok feldolgozásánál, a melyek ez adatok óriási mennyiségére való tekintettel a tévedések arányszámait lehetőleg csökkentik. Mert ott, a hol – mint pl. nálunk – mondjuk husz millió élő ember minden elképzelhető személyi adatait, körülményeit kell a számláló-lapokból összeállítani, külön csoportosítani, sorozni stb., nem csoda, ha az adatok körül némi csekély hibák merülnek fel; ezek a hibák azonban az adatok összeségének nagy tömegéhez viszonyitva nem jöhetnek számitásba.

Ámde már az adatoknak főosztályok, fogalmak és különböző statisztikai nézőpontok szerint való osztályozásánál tévedni nem igen szabad, mert a sok kicsinynek látszó tévedés nagy tévedésre fog vezetni. Ezért a népszámlálás adatainak feldolgozása körül az államkormányok ezer és ezer szakembert és kevésbbé szakembert alkalmaznak, hogy a vagonszámra összegyülő számláló-lapokból az egyes adatokat számszerüleg egybevonják, összegyüjtsék. A többi azután már a társadalomtudósok, államférfiak, politikusok munkája, hogy a rengeteg adatoszlopokból következtetéseket vonjanak arra, hogy hol, merre van baj, miképp lehet és kell segiteni az országos, vagy helyi bajokon.

Minthogy pedig nálunk is most kezdik meg az idei népszámlálás adatainak feldolgozását, időszerünek tartjuk bemutatni azt a népszámlálási gépet, a melyet az idei württembergi, badeni és lotharingiai népszámlálás alkalmából használnak. A gépezet villamos erőre van berendezve és voltaképp egy amerikai számláló vag lyukasztó-gép. Tudniillik ennek a gépezetnek az a nagy előnye, hogy az összeadás rengeteg fárasztó munkáját rendkívül megkönnyíti. Ugyanis a számlálólapoknak megfelelő vékony kartonlapokban vannak rovatok.

Egy ember a lap adatait diktálja, a másik a megfelelő rovatot átlyukasztja, az átlyukasztott kartonokat egy másik ember rendezi, egy harmadik pedig egy külön számoló gépen összeadja.