Gróf Aehrenthal-Leya Alajos Magyarország és Ausztria közös külügyminisztere hosszú és kínos szenvedés után február 17-én meghalt Bécsben.
Mikor betegsége végzetessé vált, beadta lemondását, Ő felsége azonban nem mentette föl hű szolgáját, s élete végéig meg akarta tartani magas állásában, s Aehrenthal halála előtt pár nappal ismételten megkérette az uralkodót mentse őt fel, s nevezzen ki utódját, mert a külügyminiszterium a mai nehéz politikai viszonyok között vezető nélkül nem maradhat.
A király végre teljesítette kivánságát s egy rendkivül meleghangú kéziratban fölmentette állásából. Nagy kitüntetésben is részesítette a király a haldokló minisztert: a Szent István-rend nagykeresztjének csillagához a gyémántokat adta neki.
Gróf Aehrenthalt meghatotta a király elismerése, a mely utolsó óráiban jutott hozzá. Alig olvasta el az uralkodó írását, agóniába merült, mígnem éjjel kilencz óra negyvenöt perczkor a halál megváltotta szenvedéseitől.
Fölmentésével együtt megtörtént utódjának a kinevezése is. Berchtold Lipót gróf, a volt pétervári nagykövet lett az új külügyminiszter, a kit hír szerint, maga Aehrenthal ajánlott utódjául a királynak s a kinek a kinevezését már közölte is a hivatalos lap.
Az elhunyt külügyminiszter 1854-ben született a csehországi Gross-Skal-ban, osztrák bárói családból. Atyja, János, a prágai fölebbviteli törvényszék alelnöke és titkos tanácsos, anyja született Thun és Hohenstein Mária grófnő volt, Bonnban és Prágában végezte tanulmányait s 1877-ben lépett a külügyminiszterium szolgálatába, a hol gróf Kálnoky csakhamar az elnöki osztály élére állította. Előbb a párisi, 1888 óta a pétervári nagykövetségen alkalmazták, 1894-ben Bukarestbe nevezték ki rendkivüli követté, 1896-ban pedig Pétervárra nagykövetté. 1906 október 24-én Goluhovszky utódaként az uralkodó külügyminiszterré nevezte ki. Külügyminiszterségének legfontosabb momentuma Bosznia annexiója volt, a mit Aehrenthal 1908 október 5-én tétetett közhírré. Az annexió sikeres diplomácziai lebonyolítása körül szerzett érdemes elismeréseként királyunk Aehrenthalt a Szent István-rend nagykeresztjével tüntette ki. 1909 augusztus 17-én pedig grófi rangra emelte, egy esztendeje súlyos betegség lepte meg, mely miatt utóbb hivatalát se tudta ellátni. Felesége, a most már özvegy grófné, gróf Széchényi Gyula, volt Ő Felsége személye körüli miniszternek és első feleségének, az 1871-ben elhunyt Zichy-Ferraris Karolina grófnőnek a leánya. Paula a kivel 1902 julius 22-én tartotta esküvőjét, házasságukból három gyermek született.