Laikus ember, a ki hallja és látja a technika immár megszámlálhatatlan vivmányait, mindenesetre bámulattal telik el, valahányszor olyan ujitást tapasztal a hétköznapi életben, a minek azelőtt hirét sem hallotta. Maga a bámulat, a mely egyuttal elismerés és tisztelet azok számára, a kik elméjük zsenialitásával a közjó érdekében fáradoznak, nem elégséges arra, hogy méltányolhassa valaki a vivmányok igazi horderejét.
Itt kétségtelenül messzebb kell menni, mélyebbre hatolni, hogy felismerhessük a technika vivmányainak nagy belső értékét. Ezt az állitásunkat igazolja többek között a szikratáviró sokféle gyakorlati alkalmazhatósága. Magáról a szikratáviróról volt alkalmunk bővebben megemlékeznünk, e helyütt azonban a hadászati vonatkozásaira akarunk rámutatni. A hadászat terén, mint ismeretes, a hirszolgálat, meg a kémrendszer óriási fontosságu. Nagy hadvezérek, a kiknek stratégiai tudását a nagy embertársadalom elismerte, nem győzték eléggé hangsulyozni e két körülmény fontosságát.
A hol a hirszolgálat megbizható, a hol idejekorán értesül az ellenfelek egyike a másik ellenfél harczi sakkhuázairól és ezek szerint tud megfelelően berendezkedni, ott vajmi ritkán maradhat el az eredmény. A gyalog-, lovashirszolgálat, a tükrökkel, zászlókkal való jelzés, a táviró, telefon stb. mind kiválóan alkalmas formái és eszközei a pontos hirhozatal és hirvitelnek. Épp azért igen nagy szerepe jut – mint azt már annak idején fel is emlitettük – a sziklatávirónak a hadászatban.
Óriási fontosságot kölcsönöz ennek az a körülmény, hogy mig a rendes táviró és telefon drótvezetéket igényel és olyan berendezést, a mely külsőleg igen könnyen észrevehető, feltünik, tehát az ellenség figyelmét hamarosan felkelti és ezért minduntalan ki van téve az elpusztitás veszedelmének, addig a szikratáviró-állomások észrevétlenül elhelyezhetők. A szikranélküli táviróállomások kipróbálásával eddigelé a legérdekesebb kisérleteket az Egyesült-Államok területén, Fort Masonban és környékén végezték.
A kisérletek lényege az volt, hogy meg kellett állapitani: vajjon az állomások létesitéséhez okvetlenül szükséges-e a kötött ballon, a kisebb-nagyobb árbocz, vagy kötött sárkány? D’Squier, aki a kisérleteket folytatta, rájött, hogy a fatörzsek az elektromágneses hullámokat igen jól vezetik. D’Squier az erőd környékén található fanemeket nemük és nagyságuk szerint kipróbálta és megállapitotta, hogy nagyobb fák, a melyek nincsenek kiszáradva, alkalmasak az állomások létesitésére. Két idevonatkozó érdekes képen mutatjuk be azt a motorkocsit, a mely fel van szerelve mindazzal, a mi a szikranélküli állomások létesitéséhez szükséges.
