Noha a repülőgép ma már csakugyan nem ujdonság, mert különösen a Tolnai Világlap közlései és képei révén nálunk mindenütt megismerkedtek a repülőgépek valóban számos rendszerével, fajtájával, azért a legutóbbi szerencsétlenségek – hogy ugy fejezzük ki magunkat – ismét aktuálissá teszik a repülőgép helyes szerkezetének kérdését. Be kell ugyanis látnunk minden tartózkodás nélkül, hogy az ismert repülőgépek mögött állandóan ott ólálkodik a halálos baleset réme.
Hasztalan hivalkodnak a pilóták a sikereikkel. Ezek nem állandó, nem tartós sikerek, hanem csak muló természetüek, a melyek legfeljebb arra valók s jók, hogy a napisajtó megemlékezzék a pilóták hajmeresztő merészségéről, a mely egyenes nyilt kaczérkodás a halállal. Alig mulik el hónap, a mikor ne hallanók és ne adnók hirét valamelyik pilóta halálos, vagy legalább is sulyos kimenetelü katasztrófájának. Mind ennek elsősorban a repülőgépek konstrukcziója az oka.
Ezek a repülőgépek ugyanis oly szerkezetüek, hogy felemelkednek a levegőbe, kormányozhatók is, de még eddigelé semmi támpontja nincs a stabilitásnak, a levegőben való biztos tartózkodásnak, ha pedig valami hiba esik a motoron, vagy a repülőgép szárnyán, csavarján stb., akkor abszolute nincs semmi, a mi az esést, a villámgyors zuhanást megakadályozza. Ennek az esésnek a megakadályozása ma még nyilt kérdés. Szó sincs róla, hogy az aviatikusok, a feltalálók, a gépészmérnökök stb. erősen törik ezen a fejüket, de még eddigelé csak a fejtörésnél, a pilóták pedig a bordatörésnél maradtak.
Ettől eltekintve azonban nem utolsó, sőt bátran igen fontosnak mondható Moisant, Párisban élő aviatikusnak az ujitása. Ő ugyanis teljesen fémből készitett egy repülőgépet. Az érdekes repülőgépet képben közöljük. A gép szárnyai hullámosan hajlitottak, nincs az egész gépen egy arasznyi fa, vagy vászonalkatrész. Fémből készült minden. A pilóta ülőhelye alatt, illetőleg mögött van egy fém csónakszerű alkotmány, mely arra való, hogy ha a repülőgép a vizbe (tenger, tó, folyó) esnék, ne merüljön alá.