Tüntető népgyülés a választójog mellett

A hetek óta előkészített választójogi gyűlést julius 31-én tartották meg a fővárosban. A gyűlés szinhelye a kerepesi-úti úgynevezett Tattersall volt, s nagy közönség gyülekezett össze. Délután négy órakor kezdődött meg a gyűlés. Gróf Batthyiány Tivadar nyitotta meg és utána Justh Gyula beszélt, a ki a többi közt ezt mondta:
- Czélunk állásfoglalás a demokratikus haladás, az általános, egyenlő és titkos szavazati jog mellet és tiltakozás az anyagi erőnkkel arányban nem álló óriási katonai terhek ellen. Előbb adják meg a jogokat és csak azután lehet beszélni a nép teherviselő-képességével arányban álló szükséges katonai terhekről.

Becsületbeli kötelessége a törvényhozásnak beváltani több ízben tett igéretét. Nem elég az igérgetés, végre le kell rakni a valódi népképviseleti rendszer biztos alapjait. Mi tehát a képviselőházban azt akarjuk, hogy alkothassék meg sürgősen, minden egyéb kérdést megelőzően az általános, egyenlő és titkos szavazati jog. És ha ezek a népjogok törvényben lesznek iktatva, oszlattassék föl a Ház és akkor már az általános választói jog alapján összeülő népparlament, az igazi népképviselők döntsenek úgy a katonai, mint egyéb függő kérdésekben.

Fölvesszük az elszánt harczot a katonai javaslatok ellen, mert csak ha ennek törvényerőre való emelkedését megakadályozzuk, akkor lehet számítanunk az általános, egyenlő, titkos szavazati jog behozatalára. Ha a védőerő-javaslatok keresztülmennek, hosszú időre lehetetlen minden demokratikus haladás, lehetetleség lesz az általános, egyenlő és titkos szavazati jogot megcsinálni, úgy a hogy mi akarjuk. El vagyunk tehát tökélve s törvényben és házszabályokban megengedett minden eszközzel megakadályozni a katonai javaslatok törvényerőre emelkedését.

Utána Bokányi Dezső, majd Barabás Béla beszélt, a ki azt mondta, hogy véleménye szerint a nép milliónyi tömegének jogokkal való fölruházásáért folyó küzdelemben ez az utolsó küzdelem, mert most győzelemmel kell végződnie.

Ezután Krejcsi Rezső dr. a Választójogi Liga képviselője határozati javaslatot terjesztett elő, a melynek értelmében Budapest polgársága és munkássága tiltakozik az ellen, hogy a kormány a trónbeszédben foglalt igéretek és a programmjában vállalt kötelezettség ellenére nem a választójogi reformot, hanem a katonai javaslatokat tárgyalja. Követeli, hogy a kormány a katonai javaslatoknak a napirendről való levételével haladék nélkül terjeszsze be az általános, egyenlő és titkos választójog javaslatát.

Kimondja a népgyűlés, hogy e határozatát kérvényileg juttatja a képviselőházhoz.

A népgyűlés végeztével két-háromezer főnyi tömeg a Rákóczi-útra vonult, a melynek gyalogjáróját és kocsiútját is elfoglalva, lármásan tüntetett. A rendőrség a tüntetőket többször fölszólította a szétoszlatásra, de a fölszólításnak foganatja nem volt. A tüntetők a rendőröket tettleg bántalmazták, erre azután elrendelték a tömeg szétoszlatását- A rendőrök karddal láttak munkához és csakhamar tiszta volt a Rákóczi-út a tüntetőktől, a rendőrkard azonban sérülést nem ejtett senkin, úgy hogy a mentők beavatkozására nem volt szükség.