Mint ismeretes, Ferber franczia kapitány, a neves aviatikus, a ki Lefebre-rel együtt oly gyakran szállott fel repülőgépével a levegőbe és arra törekedett, hogy a rheimsi versenyekből győztesként kerüljön ki, szerencsétlenül járt. Repülőgépével váratlan motorromlás következtében lebukott a magasból és holtan terült el gépe alatt a földön.

Ez a neves aviatikus hosszu ideig tanulmányozta az ugynevezett légcsavarok hatását és ismételten kisérletezett, hogy a légcsavarok müködését tökéletesitse s egyuttal az egyenletes felemelkedés törvényét megállapitsa. Most halála után kétszerte érdekesek ezek a kisérletek. Ferber a kisérleteit egy négykerekü jármüvel folytatta, a mint az képünkön látható.

Ez az egyszerű jármű elől egy teljesen precziz motorral volt felszerelve, a mely össze volt kapcsolva a megfelelő légcsavarokkal. A légcsavarok sajátságos alakja és elhelyezése a képünkön látható. Ezzel a kerekes jármüvel igyekezett Ferber kipróbálni azt, hogy a légcsavarok nagyobb akadály nélkül hány fordulatot tehetnek perczenkint. Azt is tanulmányozta, hogy minő felülete és fekvése kell hogy legyen a légcsavaroknak, hogy a gyors forgás közben belefurakodjanak a légtömegbe s ez által a szerkezetet – értvén ez alatt a repülőgépet – a magasba emeljék.

Ferber ugy találta, hogy leghelyesebb, ha a légcsavarok, a melyek amugy is elhajlitott felületüek, bizonyos ferde sikban helyeztetnek el, mert ekként sokkal könnyebben furakodhatnak a légtömegbe s az emelkedés is sokkal könnyebben és biztosabban történik. Ferber ezeket a kisérleteket egy kilencz lóerőre berendezett motorral folytatta éveken keresztül; tapasztalatait pontosan feljegyezte és ezek alapján készitette el a repülőgépét, a melylyel több sikerült felszállást végzett.

Ferbert ugy ismerték, mint a legképzettebb aviatikust, a ki – sajnos – áldozatul esett annak a véletlen esélynek, a melynek kiszámitására az ember elme képtelen.