Törökország Görögország ellen

A törökbirodalom Kréta szigete miatt mindinkább roszabb viszonyba kerül Görögországgal. Az uj-törökök semmiképen sem hajlandók belenyugodni, hogy a csillagos félhold Krétában is elveszítse uralmát s elegendő elszántságot mutatnak, hogy Görögország hatalmi törekvéseit bármily eszközzel visszaverjék. Nyolcz napi határidőt tüztek ki a Krétában lévő görög tisztek visszahívására, Kréta kapuján és középületein lengő görög zászlók eltávolítására s általában a szuverénitás kérdésének végleges rendezésére. Több konstantinápolyi és szalonikii jelentés szól a háboru eshetőségéről. Annyi mindenesetre áll, hogy a kérdés mindinkább kiéleződik s ha még jobban elfajul, zavarra és összeütközésre szolgálhat alkalmul a vitás felek között, de a porta már előkészületeket tesz a háboru esetére.

Különböző forrásból hírek érkeznek arról, hogy a török hadügyi kormány nagymennyiségű hadiszert szállíttat a görög határ felé. Hogy az ottomán birodalom a krétai kérdésben nem fog meghátrálni, kitünik ez Mahmud Sefket basa nyilatkozatából is. A török főparancsnok kijelentette, hogy Törökország jogainak érvényesitése végett nem riad vissza a végső eszköz használatától sem. Az uj-törökök harczias magatartás nagy tetszéssel találkozott az ozmán közvélemény részéről; bizonyos, hogy a Görögország ellen való hadjárat gondolata nagyon népszerü az egész ottomán birodalomban.

Ily körülmények között Görögországnak alig marad már választása, mint hogy kénytelen kelletlen elismerje a szultán szuverénitását Krétára vonatkozóan.

A görög kormány a törököknek Krétára vonatkozó követeléseit a védőhatalmak elé utasitotta. Ez a görög ravaszság, a mely a felelősség kijátszásával európai fórum elé akarja terelni a vitás ügyet, a melyet végre is a két országnak kell egymás közt elintéznie: a végsőig fokozta azt az izgatottságot és ingerültséget, a mely a török közvélemény részéről tapasztalható Görögország ellenében. A portával szemben általános az elégületlenség, mert a közfelfogás szerint lanyhán és habozóan viselkedik ebben a fontos nemzeti ügyben.
Maguk az uj-törökök sem érik be a porta követeléseivel. Szalonikiban tartott gyülésükön körvonatlazták álláspontjukat, a mely szerint a görög hatalmi aspiráczióknak egysezrsmindenkorra véget kell vetni Krétában. Az uj-török bizottság, egy Berlinbe érkezett szalonikii hiradás szerint, a szigetnek teljes birtokbavételét és török katonaság által való megszállását követeli.