A kereskedelmi tárca a viziutaknak

Beöthy László kereskedelmi miniszter a kereskedelmi tárca költségvetésének tárgyalása alkalmával mondott érdekes, mindenre kiterjedő beszédéből a viziutakra vonatkozólag a következőket adjuk közre:

A viziutaknál a belforgalom lebonyolitása szempontjából természetesen eddig csak a folyamhajózás jöhet tekintetbe; azonban a folyamok hajózhatóvá tételének kérdésével függ össze a csatorna megépitésének kérdése és azonkivül kapcsolatban áll a fennálló és kizárólag magyar társaságot képező Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság müködésével. 

A folyók hajózhatóvá tételének sulypontja a földmivelésügyi miniszter kezében van. Én a magam részéről a legnagyobb készséggel leszek segitségére, hogy a terveket minél előbb megvalósithassuk. 

A csatorna kérdését illetőleg a tervek már elkészittettek.
Kivánatos volna, hogy mielőbb megvalósittassanak. Csak hogy ennek a kérdésnek megoldása is, mint igen sok más dologé, a pénzügyi helyzet nehézségeibe ütközik. Ma nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ennek a tervnek a közeljövőben való megvalósitását kilátásba helyezhetném. Várnom kell addig, amig a pénzügyi helyzetünk javul. 

Egyáltalában a vizi forgalom szempontjából az emlitett kérdéseknek még egy antecedenciája is van és ez a fővárosban egy ugynevezett kereskedelmi kikötőnek épitése, minthogy a viziutainkat csak ugy tudjuk kellőképen kihasználni, ha az egész forgalmat a fővárossal szerves összeköttetésbe hozzuk. 

Ma pedig a fővárosnak rakpartviszonyai egyáltalában nem engedik meg a vizi forgalom intenzivebb kifejlesztését. Ezen kereskedelmi kikötőre vonatkozólag is készen vannak már a szükséges tervek és intézkedések. És itt megjegyzem, hogy a terveket ugy állitottuk össze, hogy bár ez egy nagyobb szabásu, nagyobb koncepcióju terv – az mégis részletenként is megvalósitható legyen.

---

S miután ez természetesen nem fog annyira sulyos anyagi áldozatokkal járni, remélem, hogy az ezen kereskedelmi kikötő kiépitésére szükséges költség első részletének folyósitását a legrövidebb idő alatt megfontolás tárgyává fogom tenni. 

De nem elég magát a kereskedelmi kikötőt kiépiteni, ha nem vasuti pályaházainkat is ugy kell berendeznünk, hogy ott a kereskedelmi kikötök céljaira szükséges terület rendelkezésére álljon. 

Ami a folyamhajózásunk szempontjából rendkivüli nagy szerepet játszó Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság dolgát illeti, örömmel emlithetem hogy sikerült e társaság segélyezését 400.000 K-val emelnem. 

E 400.000 K többlettel szemben a társaság kötelezve van két uj személyszállitó hajót, két uj vontató hajót, tiz uszályhajót forgalomba helyezni és azonkivül tiz uj állomást berendezni, amelyek később lesznek a minisztérium által megállapitva. Ezek vonatkoznak a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság bázis vonalának fejlesztésére.

Ezenkivül járatait is szaporitani köteles és pedig hetenkint három járattal Budapest és Wien között, amely vonalak egyike Regensburgig lesz meghosszabbitva, továbbá egy járattal Budapest és Zimony között; ezenfelül a budapest-dömösi járatokat is szaporitani fogja. Ez tehát azon ellenérték, amelyet az állam az általa szolgáltatandó 400.000 K-ért kap, és én azt hiszem, annak ellenértéke ebben az ellenszolgáltatásban teljesen megvan.