Árvíz Erdélyben

A Királyhágón túlról nagy veszedelmet jelentenek s ha a fenyegető elemi csapásokat még újabbak követik, Erdély nagyrészét pusztító károsodás éri. A hosszas esőzés miatt mindenfelé árad, a hegyi patakok mindent magukkal sodorva rohannak a völgyek felé s a Maros és az Olt hömpölygő árja több helyen kicsapott a medréből.

A vasuti töltéseket megszakgadta a pusztító áradás s a vonatközlekedés nem egy helyen teljesen megszünt. Az Olt vashídját elvitte a víz s a partmenti falvakat oly váratlanul lepte meg a szürke ár, hogy a nép a házakban rekedt. A Maros egész völgye Alvinczig, körülbelül 70 kilométer hosszuságban, víz alatt van. Ipartelepek, takarmány, vállalatok mennek tönkre s a szegény nép minden reménységét viszik, ragadják a piszkos hullámok. Nagy kárt tett a hatalmas esőzés Szlavóniában is.

Erdély déli részében a nagy esőzés mindenfelé óriási károkat okozott.
Mindenfelől áradást jelentenek és a vasuti forgalom az ár által sujtott területnek csak egyes részein tartható fönn. Alvincz felé például csak Kelnekig közlekedik a vonat, mert a tegnapi esőzés következtében az ár 60 méter hosszuságban elmosta a töltést. Fogaras és Brassó felé pedig csak az Olt-hidig mehet a vasut, a hidat és azon tul a töltést elvitte a víz. Segesvár felé is elpusztult a vasuti vonal egy része és a vonatnak Mohon meg kell állania.

A nagyszebeni elmegyógyítóintézet egy része víz alá került és a víz elragadott magával 13 sertést és minden baromfit. Ezen a tájon hat kilométer hosszuságban ellepte a víz a földeket. A közeli hegyekben kiáradt a péterfalvi patak, melyet fausztatásra szoktak használni. A megáradt patak vize a partjain fölhalmozott nagymennyiségű fát magával ragadta és elsodorta Péterfalva községbe meg Szászsebes városába. Nagytalmácson a magyar-olasz erdőipar és a tordai czellulóz-gyár iparvágányai víz alatt vannak, úgy hogy mindkettőnek az üzemét teljesen meg kellett szüntetni.

---

Az olt-hidi szorosban Verestorony állomást és Lasarét fatelepet elöntötte az árvíz.
Gyulafehérvárról utászokat rendeltek ki, a kik a víz levezetésén dolgoznak. Az áradásokozta pályarongálásról a magyar államvasutak igazgatósága is adott ki jelentést. E szerint az alvincz–nagyszebeni és a szeben–segesvári helyiérdekű vasut túlnyomó részén a forgalom bizonytalan ideig szünetel.

A Maros kiáradása is nagy veszedelemmel fenyegeti az erdélyi falvakat.
Három napi esőzés után a Maros annyira megdagadt, hogy a mellette fekvő falvak víz alá kerültek. Eddig 17 község áll víz alatt. A Lenarduzzi csatornázási vállalkozó czégnek eddig majdnem százezer korona kárt okozott a Maros áradása. Tegnap délután kiáradt a Bokor patak és 30 lakóházat oly hirtelen temetett maga alá az árvíz, hogy a lakosok nem tudtak házaikból elmenekülni. A vízállás magasabb, mint tavaszszsal volt az áradás idején.

Dévának Görögrázós nevű külvárosa egészen víz alá került.
Marosszigeten az ár elöntötte a Pap és a Lázár-féle birtokokat és behatolt az istállókba. A marhaállomány elpusztult. Déva elöntött részeiből a lakókat és állatokat csónakon szállították ki. A Maros egész völgye Alvinczig, körülbelül 70 kilométernyi távolságban, víz alatt van. A takarmány, mely behordásra várt, tönkre ment, szintúgy a kukoricza és káposztatermés is. A lakosság kétségbeesve nézi egész évi munkájának pusztulását. Az egész vidék ínségnek néz elébe.