A Hungária-uszoda.

Te voilá donc, légendaire! Metternichnek, a mindenható, gyülölt kancellárnak Napoleon világhistóriai kis fövegéhez intézett szavai ötlöttek eszembe, midőn kedden, május 18-án délelőtt beléptem a monumentális bejáraton át a Hungária-fürdő e napon megnyitott uszócsarnokába, mely az uszok fantáziájában már évek óta kisértett, az örökké épülő, soha el nem készülő „Ringer”, amelyről egyes szkeptikusok már-már azt állították, hogy egyáltalán – agyrém és nem is létezik.

Az első csákányütés 1907. augusztusában történt és végre most, május havának eme emlékezetes, verőfényes délelőttjén testet öltött az Ige, a legenda azonban valósággá vált és a plakátok igérete betölt, a már annyiszor kitüzött megnyitás végbe is ment, meghívott előkelő közönség jelenlétében, a kellő ünnepélyes külsőségek mellett.

Nem kivánok itt kitérni az építészeti és művészeti szempontból egyenesen kápráztató összbenyomására, melyet az uszoda perspectivája, pazar, a legraffináltabb kulturigényeket kielégítő berendezésével, mozaik- és eozinburkolatu falaival, tömör márványszobraival, üvegfestményeivel, hatalmas bronzalapokkal boritott merész ívelésü bolthajtásaival a belépőből kivált. Gyenge rá a tollam, meg nem is érdekli annyira közvetlenül olvasóimat; némi, bár nagyon gyenge képet nyújt a fent közölt fényképfelvétel, bár igazán fogalmat csak az tud magának az uszodáról alkotni, aki személyes tapasztalatokat szerzett.

Az uszoda teljes hossza éppen teljesen pontosan 40 yard, teljes szélessége pedig 16.80 m.; sajnos azonban ez a pálya nem vehető versenycélokra egészen igénybe, mert egy kettős oszlopsor a két hosszabbfal mentén egy-egy sávot a medencéből kimetsz, amivel a tulajdonképpeni medenceszélesség 10.30 m., ugy hogy 4 versenyzőnél több nem helyezhető el egyszerre, ami némileg alkalmatlan és sportszempontból az uszoda egyetlen hátrányát jelenti; a kimetszett két sáv az uszástanításra fog szolgálni, mert az uszoda hosszának mentén egy külföldi mintára nálunk első ízben felszerelt u. n. uszócaroussel huzódik végig, amely az uszástanítás terén honosít meg jelentős reformot; ugyanis a mennyezeten elhelyezett motorhajtotta csigára vannak az uszást-tanulók erősítve, az eddig hagyományos, patriarchalis”rud” helyett, aminek következtében 14 ember tanulhat egyszerre uszni.

Kitünő és a gyakorlatban fényesen beválandó gondolat a medence sötétkék majolika fenekén tovafutó négy keskeny, világoskék sáv, mely sok versenyzőnk végzetét, a félreuszást fogja egy csapással elhárítani. Az uszoda kis vize 1.10, mély vize 3 m. mély; a kis víz tehát ugy a Rudas-, mint pedig a Császárfürdő uszodáinál mélyebb és ugyszólván lehetetlenné teszi a leállással történő fordulót, ami a versenyek realitását az alakbeli differenciák érvényesülésének megszüntetésével csak emelni fogja és  az angol uszodákéra emlékeztető viszonyokat teremt.

A fordulók megkönnyítésére a falakon vasrud-fogodzkodó van csakugy, mint egyéb fővárosi uszodáinkban. A víz színe a parthoz 40 cm.-nyire, tehát eléggé közel van, hőmérséklete 18 fok R., amit természetesen mesterséges melegítés utján érnek el, mert a víz eredetileg – kutvíz lévén – jóval hidegebb. Az uszoda víztartalma 12.000 hektoliter, amely azonban, tekintve, hogy a teljes napi vízszükséglet 55.000 hektoliter, napközben is folyton felfrissül és kicserélődik; a vízcserét egy remekbe készült óriási üvegkagyló fölé csorgó és este fontaine illumineuse-zé alakítható pompás zuhatag eszközli; ezenkívül a vizet napról-napra lebocsátják és hajnalban megujitják.

A világítás egyenesen ideális lesz, mert a hall-szerü és magától az uszodától egy mennyezetig érő, hatalmas üvegfal által elválasztott előcsarnokba csüggő, pompás 600 gyertyaerejü villamos csilláron kívül 10 ívlámpa, számtalan villamkörte és gázláng lövell nappali fényt.

Külön említést érdemel még egy másik, magyar földön eleddig ismeretlen ujitás és ez az uszoda felé boruló tető, mely nyáron keresztül, kedvező idő esetén, villamerőnek engedve szétnyilik és utat nyit a nap beáradó, éltető melegének. A műugrás szempontjai nincsenek mellőzve, mert a bejárat felőli oldalon egy 3 m.-es csuszdával (Rutschbahn) kombinált műugróemelvény van felállítva, hiába kerestünk azonban rugalmas, 1 m-es ugródesztát.

A félemeleten körülfutó karzat van a nézők számára, külön ruhatárral: az épület teljes magassága hét emelet, 600 kabinnal; a gőzfürdő bevonásával 3000 ember talál helyet a vetkőzésre; fárasztó lépcsőjárást azonban a közönség kényelmére teljesen ellensulyozza, illetve elkerülhetővé teszi egy folyton lassan mozgó, permanens lift (u. n. paternoster); a complexum teljes terjedelmében alá van pincézve és így semmi talajvízbeszivárgástól tartani nem kell.

A hét emelet után még van egy kilátási torony és egy sütkérezőhely, mely erősen kiemelkedik a főváros háztengere fölé. Csak röviden megemlítjük az uszoda fejedelmi berendezésü, csillogó fényü, a legszélsőségesebb kényelemet nyujtó mellékhelyiségeit: külön olvasótermek, pihenők, fodrász, pedicur és manicur, orvosi és fogorvosi rendelés, Röntgen-kamara, a mely a versenyzőkön észlelendő észleléseket kiválóan alkalmas lesz, buffet, nap- és légfürdő stb. stb.

Az uszoda 5-2 d.e. férfiaknak, 2-6 d.u. nőknek, 2-9 d.u. ismét férfiaknak van nyitva; a gőzfürdővel kombinált így, mint már írtuk, 1 K 50 f., egyedül az uszoda d. u. 6-9 közt 80 fillér (tözsdében 10 fillérrel olcsóbb); remélhetőleg a sportegyesültek némi kedvezményben fognak részesülhetni.

Végül összegezve, megállapíthatjuk, hogy az uszoda Budapest székesfővárosnak egy közegészség és hygienis szempontból elsőrangu intézménnyel gazdagodott, amelyért méltó elismerés illeti a Ringer-testvérek semmi anyagi áldozattól vissza nem riadó bőkezűségét és a tervező műépítésznek: Ágoston Emilnek, valamint a munkálatokat közvetlenül vezetett építésznek: Bánfy Sándornak érdemeit.