A tenger mélységének csodái még ma sem ismeretesek eléggé, mert a legnagyobb mélységekbe a buvárok sem juthatnak le. Az eddigi kutatások azonban nyilvánvalóvá tették, hogy a tenger feneke hasonlít a száraz földhöz abban, hogy szintén vannak hegyei és völgyei, a melyek között dus növényzet virul. Ez a növényzet a buvárok elbeszélése szerint igen szép és változatos: a tenger fenekén levő hatalmas sziklák között pompás virágok hajladoznak s itt-ott valóságos erdőt alkot a tengeri növények sokasága.
A párisi akváriumban számos tengeri növény látható s ezek közül mi is bemutatunk itt néhányat. Láthatjuk e képeken, hogy milyen szépek a tenger fenekének növényei. Az alsó kép közepén tengeri sást látunk, gyönyörü hosszu levelei fantasztikusan gabalyodnak össze. Bal felől szintén igen szép tengeri növényt látunk, jobb felől pedig tengeri kaktusz tünik szemünkbe. A felső kép azonban valamennyinél szebb tengeri növényt ábrázol. Mintha egyetlenegy nagy levél volna, a mely müvészies módon zsugorodott össze ilyen alakuvá.
Tele van a tenger feneke hasonló növényekkel s a kutatás a mélységnek ujabb meg ujabb csodáival ismertet meg bennünket. Egyébként még nem régen foglalkozik a tudomány a tenger mélységének és rejtelmeinek kikutatásával. Az első rendszeres mérést John Ross északsarki utazó végezte a Baffin-öbölben 1818-ban és öcscse Clark Ross is folytatta ezeket a megfigyeléseket, miközben Brazilia és Szt.-Ilona között 8412 méternyi mélységet talált.
Ma már a tudósok épp ugy kutatják a tenger fenekét, mint a föld felületét, de a laikusoknak még nagyon homályos fogalmaik vannak a tenger mélységéről s azokat rendesen tulbecsülik. Sőt a mikor az Atlanti-oczeánon az első kábelt vezették keresztül, még szakemberek is abban a véleményben voltak, hogy 14-15 ezer méter mélységet értek el.
Mig a föld felületén a 3600 méternél magasabb emelkedések már nem gyakoriak az 5400-nál magasabbak meg már nem gyakoriak az 5400-nál magasabbak meg már éppen ritkaságszámba mennek, addig a 4-5 ezer méteres tengermélységek egészen közönségesek. Eddigelé a tengernek 43 pontján találtak igen nagy mélységeket: tizenöt az Atlanti-oczeánban, huszonnégyet a Csendes-tengerben, hármat az Indiai-oczeánban és egyet a déli Jeges-tengerben.
Sajátságos, hogy az Indiai-oczeánban nem a tenger belső részeiben, hanem a partok mentén alakultak a legnagyobb mélységek.