(részlet az országgyűlési tudósításból)
A szónokok közül elsősorban Horváth Mihály sürgette, de utána többen is sürgették az orvosok nyugdíjintézetének létesítését. Ennek az intézménynek megalkotása már annyira előrehaladt, hogy csak a terv financziális részét kell rendezni, mert az államnak is hozzá kell járulnia a nyugdíjintézet föntartásához; a tárgyalás hamarosan véget ér; őszig remélhetőleg létrejön a nyugdíjintézet, a melynek költségeit a jövő évi költségvetésbe már be is lehet állítani.
A körorvosok és községi orvosok új beosztását ötvenegy vármegyében már ugyancsak végrehajtották. Remélhetőleg már legközelebb befejezik az orvosi köröknek a járásokon belül való új beosztását is, a minek az orvosi körök számának szaporodása lesz a legfontosabb következménye. A körök beosztásánál tekintettel lesznek arra, hogy az illető orvos létföltételei biztosítva legyenek. (Élénk helyeslés.)
A kórházak kérdésével szintén nagyon komolyan foglalkozik a kormány: az országban igen sok város törekszik új kórházak állításával javítani a közegészségügyi viszonyokon. A kórház-építés és föntartás azonban nagyon megterheli a városokat; ezért a kormány nagyon szivesen támogatni fogja a városokat az építkezésben.
Az, hogy Kecskeméten nagy kórházat fognak építeni az elmebetegek számára, már teljesen elhatározott dolog, – de emellett a kormánynak nem lehet megfeledkeznie más városokról sem.
A gyermekvédelemre igaz, hogy a mult évben egy millióval kevesebbet költött az állam, de viszont háromezerötszáz gyermekkel többet vettek föl a menedékhelyen, mint az előző évben. Ezt bizonyos fölösleges adminisztrativ és személyi kiadások redukálásával érték el.
A tüdővész-szanatóriumok ügyét a kormány továbbra is szivén fogja viselni s számít ebben a társadalom támogatására is.
A városok segítésének négy millióra való fölemelését a legjobb akarattal sem lehetett megvalósítani a költségvetés egyensúlyának megbolygatása nélkül. De ha a költségvetésben a kormány számítása szerint is jövedelmi fölöslegek jelentkeznek, ebből igyekezni fognak első sorban a városi tisztviselőknek fizetéskiegészítését is végrehajtani. A városok segítéséről különben törvényjavaslat készül s ez már a közel jövőben a Ház elé kerül.
A városi rendőrség kérdését leghelyesebb lenne egységesen rendezni az egész országban.
Ez nemcsak kulturális, de közgazdasági szempontból is fontos dolog, mert a külföldi tőke csak akkor jön be hozzánk, ha itt rendezett közbiztossági viszonyokat talál.
A határrendőrség nem vált be ugyan annyira, mint azt a törvényhozás szerette volna, de nem is olyan fölösleges intézmény, mint sokan mondották. A hibák, melyek e tekintetben jelentkeznek, inkább az intézmény kiépítetlenségéből származnak. Utal arra, hogy a határrendőrség csak a mult esztendőben több mint 3000 jogtalanul kivándorolni akaró embert visszatartott, 1500 esetben pedig meggátolta a kivándorlási ügynökök munkáját. Hasznos munkát végzett az intézmény a nem kivánatos bevándorlók ellenőrzésében is, úgyszintén az annexió alkalmával a szerb határon végzett őrködésével.
