|
Tengerhajózási vállalataink forgalma
Tengerhajózási vállalataink 1911. évi forgalma az előző évek eredményével szemben jelentékeny fejlődést mutat, ami egyrészt a kielégitő termésnek, másrészt pedig a kedvező ipari és kereskedelmi konjunkturának köszönhető. A szállitási dijtételek az év folyamán fokozatosan emelkedtek s a második félév utolsó hónapjaiban oly magasságot értek el, aminőt már évtizedek óta nem tapasztaltunk. Az üzleti bevételek ennek következtében tetemesen meghaladják az 1910. évieket s a tengerhajózási vállalatok mérlegei, dacára annak, hogy az üzemiköltségek – különösen az olasz-török háboru, az ázsiai kolerajárvány, nemkülönben a szénárak emelkedése folytán jelentékenyen fokozódtak, kedvezően zárultak. A Magyar keleti tengerhajózási r. t. a Galatz-konstantinápolyi kötelező járaton kivül a f. évben uj rendszeres járatokat szervezett Fiuméból kiindulólag Ausztriába és Hátsó-Indiába. A társaság a kormánnyal kötött szerződés alapján egyelőre évenkint nyolc-nyolc járatot tartozik ezen a vonalon teljesiteni, de a kereskedelmi miniszternek jogában áll a járatok szaporitását követelni. Eme ugy közgazdasági mint kereskedelmi politikai szempontból nagyfontosságu járatok rendszeresitésével iparunknak régi kivánsága teljesült, amennyiben Ausztriában irányuló kivitelben hazai iparunk is közvetlenül részt vehet s lehetővé válik az is, hogy Ausztriában és Hátsó-indiába inditott gőzösökkel a közbeeső országokba rendelt áru közvetlen fuvarlevelekkel továbbitassék. A magyar-horvát tengerhajózási részvénytársaság dalmát, montenegrói, török és görög kikötők érintésével a f. év elején uj járatokat rendszeresitett Patrasig s e vonalon 20 kikötőt keres fel. Ezenkivül Oboti és Fiume között uj vonalat nyitott. Az „Adria" m. kir. tengerhajózási rt. összforgalma az 1911. évben az előző évvel szemben 70.711 t-val emelkedett; a kivitel 19.333 t, a közbeeső kikötők egymásközti forgalma 61.219 t-val növekedett, mig a behozatal 19.781 t-val csökkent. A kivitelre került árucikkek között emelkedést mutatnak a fa, dohány, burgonya és cukor, a beviteli cikkek között pedig pamut áru, gépek, fémek és kávé. A társaság a f. évben felvett uj járatokra való tekintettel tervbe vette hajóparkjának uj modern gyorsgőzösökkel való szaporitását. A Magyar keleti tengerhajózási rt. forgalma 1911. évben szintén jelentékenyen fejlődött. A társaság gőzösei összesen 402.000 t-t bonyolitottak le, amelyből a Galatzon átirányuló beviteli és kiviteli forgalomra 151.600 t esik. A vállalat hajói 1911-ben összesen 159 járatot teljesitettek s 821.500 tengeri mérföldet tettek meg. Mult évi május hónapban a hajópark két darab egyenkint 7770 t hordképességű uj gőzössel szaporodott. Épités alatt áll a társaság részére még két gőzös, a f. év második felében elkészülni és a forgalomnak átadni. Ezekkel együtt a vállalat hajóinak hordképessége 92.200 t-ra fog emelkedni. Az „Atlantika”, amely a szabadhajózást üző hajózási vállalatok között már eddig is előkelő helyet vivott ki magának s a legszámottevőbb magyar tengerhajózási vállalatok egyikévé lett, főleg a Fekete- és Földközi-tengeren valamint a nyugateurópai forgalomban vett tevékeny részt. Érintették ezenkivül hajói Christmas, Island és Északamerika egyes kikötőit is. A társaság hajóállománya a mult évben öt uj modern berendezésü és felszerelésü gőzössel 12-re emelkedett, amelynek összehordóképessége 60.000 t. A tengeri hajó épitését illetőleg szintén nagyjelentőségű haladásról adhatunk számot. Az állam ugyanis Fiumében egy 75.000 m2-nyi területet vásárolt, amelyet nagyszabásu hajógyár létesitésére bérbe adott Ganz-Danubius társaságnak. E területen már is folyamatban van két nagyobb dokknak és a szükséges gyári épületeknek épitése s a telepnek a hajóépitési technika legmodernebb vivmányaival való berendezése és felszerelése. Az épitési munkálatok befejeztével hazánk oly hajógyár felett fog rendelkezni, amely a legmesszebbmenő igényeket is ki fogja elégiteni. |