A Semmeringi hegyi verseny

Laurin & Klement és Mercedes diadalai.

A kontinensek kétségkívül legnevezetesebb hegyi-versenye, a semmeringi, a mult vasárnap folyt le az Osztrák Automobil-Club rendezésében, a Schottwien – Semmeringi 10 kilométeres hegyi-uton.

Ránk magyarokra nézve, a Semmering-verseny ez egyszer, habár csak közvetve is, igen fontos volt, mivel e versenyen találkoztak a német, osztrák és magyar klubok kiküldöttei, hogy a Henrik herceg-turaut Magyarországon való keresztülvezetéséről tanácskozzanak. E tanácskozás, amint ezt más helyen kifejtjük, sikerre is vezetett s így mi is arattunk sikert mult vasárnap a Semmeringen.

A társaság a „Johann”-ban.

A főhadiszállás a cél közelében levő Hotel Erzherzog Johann-ban volt. A szálloda előtt, a mellett levő utak szélén és a mezőkön százszámra álltak az automobilok, míg tulajdonosaik, előkelő nevek képviselői, a szálloda előtti teraszon vagy a parloirban tárgyalták az esélyeket.

A jelenvoltak közül ime néhány név: Eliás parmai herceg, Lajos bajor herceg, Thurn-Taxis Erik herceg, Ferenc József bragancai herceg, Hohenlohe Sándor herceg, Usingen herceg, stb. A rendező Osztrák Automobil-Club részéről: Solms-Braunfels Sándor herceg, elnök, Széchényi Gyula gróf és Wolf Róbert alelnökök, továbbá Fassbender Károly vezértitkár volt jelen az igazgatóság teljes számban megjelent tagjain kívül.

A Császári Automobil-Clubot Arco gróf, Dr. Lewin-Stoelping és de la Croix vezértitkár képviselték, a Bajor Automobil-Club részéről Oberstadti Bopp gróf, Pappenheim Albert gróf, továbbá Riederer és Hirsch bárók jelentek meg, míg a Magyar Automobil-Clubnak tagjai közül ott láttuk gróf Zichy Béla Rezső alelnököt, Krisztinkovich Béla főtitkárt, dr. Delmár Tivadart, győri Farkas Lajost, dr. Baruch Elemért és Holub Józsefet.

Az automobilipar képviselői természetesen szintén rendkívüli számmal jelentek meg és pedig ugy Ausztriából mint a külföldről.  Leírásunk nem volna hű, ha említetlenül hagynók a bájos hölgyek nagy számát, akik megjelenésükkel emelték a társaság fényét és díszét.

A verseny.

A közönség egy része még mindig helykereséssel volt elfoglalva, amidőn megjelent az első motorkerékpáros porosan. A fordulókat általában nem valami tetszetősen veszi, de az egyenesben bámulatos sebességet fejt ki a kis masina, amelyről a láncot levették, hogy lábbal hajtani ne lehessen. A motorkerékpárosokat csakhamar követik a kis kocsik. Ezeknél végig, az összes kategóriákon a Laurin és Klement-cég dominál. A mód, a melyben a kis világoskék gépecskék a Semmeringre felsiettek, valóban imponáló volt.

Az érdeklődés kategóriáról kategóriára emelkedik. Az ötödik kategóriában még mindig a Laurin és Klement-cég dominál, amelynek a kategóriában legjobb versenyzője Hieronymus, ugy látszik közkedveltségnek örvend. Hieronymus kis négyhengerese már kilenc percen belül tette meg a távot s ezzel lefőzte a rákövetkező kategória győztesét is, bár ez is szemre igen szépen ment Metallurgique-kocsijával.

A hetedik kategória versenye közben nagyobb szünet áll be s távcsövünkkel látjuk, hogy a második kilométert követő uthajlásnál gyülekeznek az emberek. Kerékpárosok rohannak le s nemsokára látjuk, hogy visznek valakit, szerencsétlenség történt.

Csakhamar megtudjuk, hogy egy Metallurgique-kocsi kirepült egy krumpliföldre, de csak a mechanikus törte el a lábát, míg a kocsi vezetője, aki később a földből kihuzott kocsiján fel is jött, minden sérüléstől ment maradt. E kategóriát különben Erle (Benz) nyeret nagy fölénnyel.

A nyolcadik kategória kocsijai már rendkívül imponáló modorban mennek. Jöerns, a győztes, remekül vezeti kocsiját, nyugodtan, mondhatni elegánsan veszi a fordulókat, ugy, hogy mérés nélkül, pusztán benyomás alapján is győztesnek jelenti ki mindenki – s nem csalódik. Általában nagy az érdeklődés az iránt, hogy veszik a versenyzők a fordulókat s megelégedéssel konstatálják, hogy az ezen kategóriában induló amatörök, Lajos bajor herceg, Ferenc József braganzai herceg, Mr. Wood és Ladenburg Edgar nem kevesebb rutinnal bírnak, mint versenytársaik.

Érdekes volt e kategóriáknál a forduló vétele: egyesek s közöttük Salzer is, a külső szélen haladnak s láthatólag alig csökkentik sebességüket, mások kényelmesebben csinálják, belehajtanak az előző kocsik által vájt csatornába s így röpíttetik magukat a fordulón keresztül, de ugy vettük észre, hogy a Salzer módszere sokkal kevésbé hozza ki a lendületéből a kocsit, mint a többieké és tizenegy éles fordulónál már a nyert ötödmásodpercek is számítanak.