József főherczeg kisjenői vadászatai

Maga József főherczeg már évek óta nem vadászik. Nem emlékszem, kitől hallottam, s lehet hogy nem is igy van, de azért szépen beleillik abba a legendakörbe, mely mindjobban feledhetetlen alakká teszi a *magyar főherczeg*-et népünk szivében.

Tehát a főherczeg egyszer elejtett egy őzet. Az őz haldoklott, s meg kellett neki adni a kegyelemlövést. A főherczeg közeledik. Az őz olyan bánatosan tekint reá, s olyan fájdalmasan, hogy a fenséges úr hirtelen elfordult. A haldokló őz tekintete szivébe hatolt. S azóta nem is vadászik.

Ez idén is csak mint rendező, de nem mint puskás vesz részt azon a fényes vadászaton, melyet vendégei tiszteletére tart 40,000 holdas kisjenői uradalmán, deczember hó 2-ikától 7-ikéig.

Én e vadászatok hírére azzal az írásbeli kérelemmel járultam a fenség elé: kegyeskednék rendelkezésemre bocsátani a kisjenői vadászatok eddigi adatait, melynek, úgy vélem, nemcsak a vadászokat érdeklik, de a nagyközönséget is.

A főherczeg teljesítette a kérésemet.
Az adatokat maga a főherczeg állította össze.

Ez adatok szerint az 1870-től 1888-ig terjedő években Kisjenőn elejtett vadak száma:

59 vaddisznó, három farkas, 75 őz, 85 róka, 23 vadmacska, 2151 nyúl, 167 fáczán, 16 fogoly, 85 különféle ragadozó madár.

A vadászatokon részt vett vendégek névsorát is feljegyezte a főherczeg. 1887-ről pl. ezt a feljegyzést látjuk:

Vadászati vendégek.
Báró Fejérvári honvédelmi miniszter, Ráth főpolgármester, gróf Bethlen főispán, Fábián főispán, báró Simonyi, Török főkapitány, Ormos alispán, Ghyczy altábornagy, Horváth altábornagy, Kovács tábornagy, Forinyak tábornagy, Jelentsik tábornagy, gróf Csáky ezredes, Hanskarl ezredes hadbíró, Elek Gusztáv ezredes, Juhász alezredes, Jekelfalussy őrnagy, báró Bornemisza százados, József főherczeg id., József főherczeg ifj., báró Nyáry altábornagy, Holdházy apát.

Még a szolgálati személyzet is pontosan fel van jegyezve, nem különben az, hogy a vendégek hova voltak elszállásolva.

Ha a fiatal főherczegek maguk vadásztak: Libits igazgató naponta távirati jelentést küldött az édes atyához.
Minden följegyzése József főherczegnek példás pontosságáról, fiai iránti leggyöngédebb szeretetéről, vendégeivel szemben való igazán meleg érdeklődéséről, gondoskodásáról tanúskodik. Hogy ez az állításom igaz: tanúim reá az elmúlt évek vendégei, s tanuim lesznek bizonyára azok az előkelőségek is, kik ezúttal élvezik azt a rendkívül vonzó, felejthetetlen szívességet, melyben mindenki részesűl, a kit egyszer József főherczeg vendégeül lát.