A hűtőtelepek rendszere sehol a világon nincs ugy kifejlődve, mint Londonban. Ennek oka minden valószinűség szerint az, hogy Anglia, mint ipari állam, nem képes annyit termelni, főkép husneműekben, a mennyire az ország élelmezésére szükség lenne, s így az angoloknak igen sok levágott állatot kell külföldről behozniok, a melyeket, miután egyszerre nem lehet elfogyasztani valamennyit, hűtőtelepeken kell megőrizni, hogy el ne romoljanak.
A londoni hűtőtelepeket a város kezeli és egyes részeit bérbe adja magánosoknak. Hogy milyen óriási kiterjedésüek ezek a telepek, bizonyítja azt, hogy többek közt átlag három millió levágott juhot tartanak bennük.
A hütés által való konzerválásnak egészségügyi szempontból két nagy előnye van. Az egyik az, hogy a különböző, többé-kevésbé ártalmas konzerváló anyag (pl. bórsav) szükségtelenné válik. A másik előny az, hogy az élelmiszerek a lehütés következtében tökéletesen változatlan állapotban maradnak meg, még a viztartalmuk sem változik. Innen van az, hogy a londoni telepeken nemcsak különböző élelmiszereket tartanak, hanem virágokat is, azonkívül a nyári évszakokban drága bundákat és szőnyegeket is itt óvnak meg a molyok pusztitása ellen.
A hűtőtelepekről azonkivül csövek vezetnek a szinházakba és egyéb mulatóhelyekre is, a melyeket a meleg nyári napokon friss levegővel látnak el. Természetes, hogy az Angliába bevitt husneműeket is olyan hajókon és vonaton szállitják, a melyek ugyanilyen rendszerű hűtőkamrákkal vannak felszerelve. Hiszen ezek között a szállitóhajók között van olyan is, a mely egyszerre 130,000 juhot visz az angol fővárosba.
Az angol hűtőkamrákban nem jeget állitanak elő, hanem a hűtőkészülékek a levegőt mintegy – 3 fokra hűtik le. Ismeretes pl., hogy ha a kerékpár pneumatikáját felfujjuk, a levegőnek a szivattyu által való sürítése által meleg keletkezik. Viszont ha a gázokat ritkitjuk, akkor azok lehülnek. Ezt az elvet használták fel a hütőgépek feltalálói. A londoni hütőtelepekben óriási csöveken keresztül ammoniák vagy szénsavgáz kering, s a gázt egy kettős szivattyu egyszerre összeszoritja és ritkitja.
Ezáltal erősen lehülnek azok a kamrák, a hol a csövek végigvonulnak. Ha már most az ilyen kamrákban viz van, az megfagy és igy műjeget is lehet késziteni. Miután az ilyen helyeken felhasznált viz igen tiszta, ezért a műjég is egész átlátszó lesz, amit első képünkön is láthatunk, a mely egy jégbe fagyott bárányt ábrázol. Másik képünkön a telep egyik kamráját láthatjuk, melyben levágott birkákat tartanak el. Jobbról a gáztartó csöveket is láthatjuk, a melyek lehűtik a kamrát. A falak és a tető jégcsapokkal vannak teli, a munkások csak vastag bőrruhában tudnak ezekben a helyiségekben dolgozni.