A tudomány sohasem elégedett meg a földi titkok buvárlatával, ki akarta kutatni az égboltozat csodáit is. A csillagászat egyike a legrégibb tudományoknak és művelői igazán rendkívüli eredményeket értek el. Most ismét egy uj találmányról adunk hirt, a mely hivatva van arra, hogy még közelebb hozza a tudomány számára a százezer mérföldnyi távolban lévő égitesteket.

Ismeretes, hogy a távcsövek nagyitó képessége az üvegből csiszolt lencsék és homoru tükrök nagyságától és tisztaságától függ. Csillagászati czélra készült lencsék ára rendkivül nagy; van olyan, a mely százezrekbe kerül és a nagysága mégis korlátolt, mert üvegből nem lehet igen nagy és mégis tökéletesen tiszta lencséket és egészen pontos homoru tükröket késziteni.

Most egy amerikai tudós, Wood tanár olyan szerkezetet talált fel, a mely hivatva van arra, hogy kiküszöbölje ezt a tökéletlenséget. Higanyt önt egy csészébe és azt forgatja egy elektromotor segélyével. Miután a forgás által a higany a csésze szélén felszáll a magasba, a közepén pedig lesülyed, homoru tükör keletkezik, amely tökéletesen állandó, ha a forgatás sebessége nem változik. Ilyenféle módon akármilyen nagy és pontos homoru tükröt képes előállítani, a melyet asztronomiai czélra is felhasználhat.

Bizonyos kombináczióval mozgó lencsét is fog készíteni – legalább igy reméli Wood tanár, a kinek képét mai számunkban mutatjuk be olvasóinknak.