A prágai csillagvizsgáló-intézet egyike a legrégiebbeknek egész európában. Már 1578-ban kezdték épiteni. A mai kupolát azonban csak 1751-ben emeltette Stepling József jezsuita rendi szerzetes. Természetes tehát, hogy miután ily hosszu ideje áll fenn az intézet, muzeuma is a legérdekesebb csillagászati eszközöket foglalja magában.
Többek között az egyik csillagászati óra, melyet itt mutogatnak, 1596-ból való, s asztronómikus beosztásokat mutat. Sokkal érdekesebbek azonban azok az eszközök, melyeket valaha a csillagdának világhirű igazgatója, Tycho Brache, és az ő még zseniálisabb utóda, Kepler János használt.
Látva p. o. Tychonak kezdetleges sextánsait, csak annál nagyobb lesz tiszeteletünk e tudós iránt, a ki ily kezdetleges eszközökkel oly pontos észleléseket tudott végezni, hogy azok még a mi napjaink kutatásaihoz is felhasználhatók.
E két férfiú korában a prágai csillagda az egész csillagászati tudománynak a középpontját képezte. Ez a szerepe régen megszünt. Még pedig nemcsak azért, mert újabb időben tökéletesebb eszközökkel vannak felszerelve, hanem azért is,mert prága nagy város lett, s ezáltal alkalmatlanná vált arra,hogy területén jó csillagászati megfigyeléseket lehessen eszközölni.
Az erős esti világitás, a gyárkéményekből felszálló füst és a vasúti vonatok okozta dübörgések zavarólag hatnak a csillagászati megfigyelésekre.
Azonban ujabb időben ismét nagy szerepe jutott a prágai csillagdának annak folytán, hogy a középeurópai vasúti időt prágai középidőben számitják. Tudvalevő, hogy most az összes középeurópai vasutak egységes óra szerint közlekednek, s lassanként a polgári időszámitás is ehhez idomult.