Hajóstársaságok versenygése

Sok kellemetlenséget okoz nekünk az osztrák politika, káros hatását mindenkor és most is érezzük mindenütt, igy a magyar tengerészet terén is. Alig heverte ki a magyar tengerészet a nemzetközi gazdasági depresszio okozta károkat, máris az osztrák verseny által ujabb veszedelem fenyegeti.

Legfontosabb járataink fenntartását akarja lehetetlenné tenni az osztrák konkurenczia, amelynek minden kivánságát teljesiti az osztrák kormány. Legelőször megszüntette a braziliai járatokra az Osztrák Lloyddal fennálló szerződését s ennek a viszonylatnak az ellátását az Austro-Americanára bizta.

Ez az intézkedés nem jött váratlanul.
Aki figyelemmel kiséri az osztrák kereskedelmi tengerészet terjeszkedési politikáját, előre láthatta, hogy az Austro-Americana nem hiába rendezi be versenyvonalát. Tervszerüen nyerte meg az Austro-Americana a kormányt arra, hogy a braziliai járatsegélyt nekiadja. A Lloyd, amely csak évtizedes fáradozással jutott kedvezőbb helyzetbe, kiesett az osztrák kormány kegyéből.

S ez a kegyvesztés sulyos következményekkel járt a magyar tengerhajózásra.
Mert a braziliai járatokat, mint ismeretes, az Adria teremtette meg. Célja az volt, hogy a magyar kivitel számára uj piacot hóditson, hogy a magyar lisztnek Délamerikában való exportálását elősegitse. Ez az igyekezete nem járt ugyan eredménynyel, de a braziliai járatok rentabilisak voltak, igazolja az a körülmény, hogy az osztrák Lloyd versenyjáratokat rendezett be. Ezzel kezdetét vette egy áldatlan harcz, amely végül békés megegyezéshez érkezett.

Az Adria és a Lloyd megállapodtak abban, hogy együttesen látják el a braziliai szolgálatot, oly módon, hogy évenkint hat járatot az Adria, hatot pedig a Lloyd végez, felváltva. Az Austro-Americana kezdetben csak az argentinai kikötőkbe inditott járatokat, később azonban fölvett menetrendjébe a braziliai kikötök látogatását is.

---

Itt vette kezdetét a verseny, amelyet az osztrák kormány a szabadhajózási törvényben biztositott államsegélylyel támogatott. Az uj szerződés az összes braziliai járatok teljesitésére kötelezi az Austro-Americanát. S ezzel megbolygatták a régi megegyezéseket, amelyek az osztrák kormányt arra kötelezték volna, hogy a braziliai járatok ellátását továbbra is az Adria és a Lloyd kezében hagyja.

Kereskedelmi tengerészetünkben eddig jelentős szerepet játszott a dalmát parti hajózás.
Talán ez volt az egyetlen viszonylat, amelyben sikerrel tudtunk eddig megbirkózni az osztrák versenynyel. Az osztrák kormány azonban módját ejtette annak, hogy miképpen tegye tönkre dalmát hajózásunkat.

Megalapitotta a „Dalmatia” tengerhajózási társaságot, amely a kisebb dalmát parti hajóstársaságokat egyesitette magába és tetemes szubvenciót biztositott az Osztrák Lloydnak a dalmát gyorsjáratok lebonyolitásáért.

Az osztrák Lloyd, a Dalmatia és a Ragusea egyesült erővel vették föl a küzdelmet a magyar parti hajózást képviselő egyetlen hajóstársaság ellen. A társaság egy ideig birta a versenyt, de utóbb kénytelen volt meggyőződni arról, hogy igen erős ellenféllel áll szemben. S ez a szomoru tapasztalat azután arra inditotta, hogy tizenkét hajóját, amelyek a dalmáciai járatokat végezték — leszerelje.

A tizenkét hajó napok óta vesztegel a flumei kikötőben és várja a jobb idők elkövetkezését. A magyar cikkeket pedig majd lassanként kiszoritják Dalmáciából, a magyar koronának ebből a tartozékából és nemsokára valóság lesz az, amit az előző osztrák kormány elnöke mondott: Dalmácia Ausztriáé! A tizenkét leszerelt gőzös szomoruan illeszkedik be az egyetlen magyar tengeri kikötő keretébe, ahol az ujabb hirek szerint, különben sincs valami nagy forgalom. Kivitelünk egyre csökken s a gőzösöknek alig jut valami rakomány. 

Az osztrák verseny nyomasztó hatását minden téren érezzük, de főleg kereskedelmi tengerészetünk. A bajokat pedig csak növeli az a körülmény, hogy a hajóstársaságok ügyei rendezetlenek. A kormány nem siet a társaságok szerződéseit megujitani. Provizórikus megállapodások mellett pedig a társaságok nem tudják terveiket megvalósitani, nem mernek ujabb járatokat beállitani. 

A magyar kivitelnek nagy kárára van ez a helyzet s ha soká tart, válságossá is lehet kereskedelmi tengerészetünkre.