Az emberi tevékenységnek bármely ágazatát teszszük vizsgálatióunk tárgyává, mindenütt a természettudományok hatalmas, átalakító és tökéletesbítő hatását látjuk érvényesülni. Ezt észlelhetjük a hadügyterén is.
A hadviselésnek külömböző korbeli sajátságai az akkori hadszervezet, fegyverzet és felszerelés eredményeként tünnek elénk; ezek a tényezők pedig a technikának ugyanazon korbeli fejlettsége szerint változnak, fejlődnek és érik el napjainkban a tökéletességnek valószinű netovábbját.
Sőt azt állithatjuk, hogy épen a hadügy áll a természettudományokal al legszorosabbés legbensőbb viszonhatásban; egyrészt felhasználja a maga czéljaira – közvetlenül vagy közvetve, például a hadakozó egyénel ellátására stb. – az eredetileg a legbékésebb czélokra szánt találmányokat, másrészt azonban tág tért nyit a feltaláló tehetségnek újabb meg újabb alkotások értékesitésére.
A lefolyt évtizedben láttuk, hogyan vetélkedtek állami és magángyárak a legjobb gyorstüzelő ágyúk előállitásában. E visznhatást, de különösen a legkülönfélébb találmányoknak a hadügy czéljaira való fölhasznlását akartuk a következőkben futólagos szemlélet alá venni:
Az erőátvitel különféle módszerein alapuló gépek a modern marterődítvényekben és hadihajókon nélkülözhetetlenek; ezeknek pedig csakis az előbbiekbe vetett bizalom adhatta meg a létjogosultságot. Így a marti tüzérség 30.5 czentiméteres ürméretü ágyújának legnagyobb tüzlőgyorsaságát (Perczenkint egy lövés) nem használhatná ki, ha a nagy súlyú ágyúrészek és lövedékek kezelésére nem rendelkeznék czélszerü erőgépekkel.
Képzeljük csak, hogy ennek az ágyúnak súlya közel 209,000 kilogramm, egy lövedéke pedig 90 kilogrammot nyom. A hadihajókon például – eltekintve azok egyes szerelvényeinek és nagyobb lövegeinek kezelésétől - a torpedókat si légnyomással indítják romboló útjokra.
Nyilvánvaló, hogy a jirek, jelentések és parancsok gyors továbbitása mindenkor döntő befolyással volt a hadi siker elérésére. Ha a mi korunkbeli hadseregek óriási létszámát tekintjük és meggondoljuk, hogy egy ily hadsereg mily nagy területet lep el, mily hosszúak menetoszlopai, könnyen be fogjuk látni, hogy azoknak egységes vezénylete, irányitása a távirás híján egyszerűen lehetetlen volna: a parancsok mind késve érkeznének.
Ne hiába mondotta Moltke: „Táviró nélkül Párist el nem foglaltuk volna.” Jelenleg minden hadseregben már béke idején gondoskodnak arról, hogy hogy háború esetén a magasabbrendű parancsnokságok közt elkerülhetetlenül szükséges távirati összeköttetéseket mindenkor nehézség nélkül lehessen létesíteni és kezelni.
A mi hadseregünkben egy vasúti- és táviróezreddel rendelkezünk, azonkívülminden lovas- és gyalogezrednek van egy táviró járőre.
A keletázsiai háborúban Porth-Arthru vára a szemben fekvő Csifuvárosával tengeralatti kábel által volt összekötve, azonfelül sodronynélküli táviróállomásokat is állitottak a két helyen. Minálunk is kisérleteztek már a nagyobb hadgyakorlatok alkalmával a sodronynélküli távirással; az állomásanyagot könnyű járóműveken szállitják a csapat után.
A telefonnak a harcztéren való alkalmazása nem a legújebb keletű ugyan, a mennyiben például a hadtestparancsnokság és az alája rendelt vonatparancsnok közti ily összeköttetés már régóta rendszeresítve van, kisebb körletekben és rövidebb távolságokra azonban csak a legutolsó évek óta használják a telefont. A távbeszélő-anyagot egy járőr viszi lóháton ügetve,vágtatva: néhány percz alatt megvan az összeöttetés.
A léghajót illetőleg már emlitettük, hogy ez a sodronynélküli távirással kapcsolatosan az általános felderítésnek és a különleges tüzőrségi tüzmegfigyelésnek más uton el nem érhető eredményeket biztosít.
A felferítésés hírszerzés czéljaira, valamint parancsok és jelentések továbbitására kerékpárokat és gépkocsikat is használnak. Kitünően beváltak a nagyobb, teherszállitó motor-járóművek. –Angliának és Amerikának már automobilos ágyúi is vannak.
A várakban és hadihajókon oly nagy fontosságú világitást többnyire a villamos izzófény szolgáltatja: a vár előterepét, valamint a hadihajó környezetét pedig villamos fényszórókkal szokták megvilágitani.
Ugyanezen czélra, valamint az éjjeli lövés helyes irányitására valók az úgynevezett világitó gránátok is és a világitó pisztolyok töltényei, melyek bizonyos magasságban széjjelrobbanva röppentyűk módjára fényesen világitó magnéziumcsillagokat szórnak. A vár-és tengeri harczban a lövés éjjel csakis fényszórók segítségével lehetséges.
De még másképp is szokták a fényszórókat működtetni: ha a fényt rövidesen, megszakitásokkal vagy változó irányban szórjuk az ellenség felé, ennek szemét annyira megkápráztatjuk, hogy teljesen elveszti a tájékozódást. Így veszet el Port-Arthur előtt egy éjjel a japánoknak öt hajója.
A fényképészet megbecsülhetetlen segédeszköze úgy magának a hadviselésnek, mint a hadügyi tanulmányoknak. Észleltük máraz erődítséi műveknek fényképészeti fölvételét; gondoljunk földrajzi intézetünknek nagybecsű, kitünő terepfelvételeire, a fegyvertechnikusok számára oly fontos pillanatnyi fölvételeire a lövedékeknek röptük tartama alatt, a különféle fegyverek és lövedékek által ejtett sebek képeire, melyek a hadi sebészet tanulmányalapjául szolgálnak stb. stb.
A csapatok kitartását és harczképességét lényegesen befolyásolja az élelmezés minősége. Könnyen elképzelhető, különféle nehézségeknél fogva korábbi hadjáratokban a csapattömegeket alig vagy egyáltalán nem lehetett ellátni megfelelő élelemmel; tartós baj pedig az volt a dolog körül, hogy a főzéshez a napi menet végeztével vagy a harcz után lehetett csak hozzáfogni; hát míg aztán az étel elkészült!
Az orosz-japán háborúban az oroszok először használtak mozgókonyhákat, melyek kitünően beváltak. A legtöbb európai államban, így minálunk is, azóta fokozott erélylyel folytatják a különféle szerkezetű mozgókonyhákkal már korábban megkezdett kisérleteket.
