Mikor egy hatósági intézkedés megszüntette az állóhelyeket a villamos vasuti kocsik belsejében, egész Budapest ujjongott, mert azt remélte mindenki, hogy ezentul nem préselik heringgé egy-egy villamos vasuti utazás alkalmával.
Ez a várakozás beteljesedett; azóta a kocsikra egy szál emberrel se engednek föl többet, mint amennyi éppen ráfér – és aztán kiteszik a „Megtrelt” táblát. Kivált nyári vasárnapokon aztán a kirándulóhelyek állomásain tömegestől állnak az emberek,várva a jószerencsét, hogy egyszer talán mégis fölszállhatnak valami villamos kocsira – de hiába várnak: jön a villamos, meg is áll, de rajta van a tiltó „Megtelt” tábla, senki se szállhat föl a kocsira.
Néha tíz tele kocsi is elszalad a várakozó tömeg orra előtt, míg végre jön egy kocsi, amelyen még van két üres hely; ezért aztán olyan veszekedés és tolongás támad hogy komoly ember legyen, aki megállja kaczagás, vagy dühöngés nélkül. (Rendesen a kocsin lévők nevetnek, a várakozó tömeg pedig dühöng.) Ezek a visszás állapotok persze nemcsak nálunk boszantják a közönséget, hanem a külföldön is, ahol azonban lassanként belátják, hogy a tulságos rend se mindig érdeke az utazóknak.
Legutóbb a szigoru berlini rendőrség is megengedte a vasuttársaságoknak, hogy ünnepnapokon, vagy pedig rossz időben, ünnepélyek és közlekedési zavarok alkalmával annyi utast vehessenek fel, amennyi a közbiztonság veszélyeztetése nélkül elfér a kocsikon. Különben a nagy világvárosokban egyáltalában nem korlátozzák a közuti vasutak utasainak számát. Ezt bizonyítja mai számunkban látható képünk is, amely egy new-yorki villamos vasutat ábrázol. Még a kétoldalt elhelyezett feljárók is tele vannak emberekkel.
Pedig a new-yorki villamos kocsik még gyorsabban robognak végig az utakon, mint a mi villamosaink – de azért baj sohase történik. Még az elgázolások is ritkák…