A kormányozható léghajó problémája nagy általánosságban megoldottnak mondható. A franczia, német és angol hadi-léghajóval és a Zeppelin-féle léggömbbel végzett kisérletek azt bizonyítják, hogy ezeket a léghajókat tetszés szerint lehet irányítani, még szél ellen is.

A repülés problémáinak vizsgálói között azonban vannak olyan tudósok is, akik azt állítják, hogy az lesz az igazi repülőgép, amely léggömb nélkül is meg fog állnia a levegőben. Ezek azt mondják, hogy hosszabb utak megtételére a léggömbök teljesen alkalmatlanok, mert akármilyen jól legyenek is elkészítve, a bennük levő gáz rövid idő mulva kiszivárog belőlük.

Ezen elv ellen a léghajósok másik pártja sikra szállt és Brüsszelben, a nemzetközi léghajós kongresszus alkalmával léghajóversenyt rendezett, amelynek nagy diját, egy óriási aranyserleget, azon léghajó részére tűzték ki, amely a leghosszabb utat teszi meg. Huszonkét léghajó jelent meg az indításnál. Gyönyörű látvány volt, mikor a léghajók egymásután felszálltak a levegőbe.

A leghosszabb utat 1000 kilométert, a német „Pommern” nevű léghajó tette meg, s így ennek vezetője Erbslöh léghajós nyerte meg a nagy díjat. A verseny bebizonyította, hogy a léggömbök is képesek nagy távolságok megtételére.

A léghajós kongresszus Bonaparte Roland herczeg elnöklete alatt különben érdemes munkát végzett. Alaposan megvitatták a léghajók kormányhatóságának kérdését – különös tekintettel a hadi-léghajókkal végzett legutóbbi kisérletekre.

Mai számunkban bemutatjuk olvasóinknak a léghajóverseny szinhelyén készült fényképfelvételünket.