|
Az ifjusági országos tornaversenyekről
A napokban érkeztek meg az orsz. tornaversenyt tájékoztató s kérdő ívei. Engedje meg Tekint. Szerkesztő Úr, hogy ezekre vonatkozó észrevételeimet s tornaügyünk érdekében b. lapjában is megtehessem. A midőn előszőr olvastam az idén tartandó orsz. tornaverseny módozatairól, igaz örömérzés fogott el, látva azt, hogy az egyéni versenyek, háttérbe szorításával a tömeges versenyek lépnek előtérbe s ez által az igazi helyes útra tereltetnek tornaversenyeink. Az egyes intézetek elbírálását illetőleg igaz s helyes ítéletet nem nyújthatott az eddigi rendszer. Egyes verseny nemekben kiválók mindig is akadtak még olyan intézetekből is, a hol a tornatanítás rendszeresen nem is tanítatott; s különösen nagy előnyben voltak ezekben az egyéni versenyekben a fővárosiak. Mi vidékiek kettős czélt akarunk elérni mindig egy ilyen versenyen való megjelenésünk alkalmával. Részt venni a versenyben s egyúttal megtekinteni a főváros nevezetességeit, melyeknek megtekintésére többnyire a verseny előtt volt időnk. A mi ifjaink az úttól elcsigázva s a sok járkálástól agyonfáradva állottak ki versenyre azokkal a pesti fiukkal, kik az otthoni megszokott ágyban ( mert vidékiek ezt is nélkülözték) megpihenve, friss erővel el is nyerték a babért. De efeletti örömöm nem volt hosszantartó s csakis addig tartott, a míg a megküldött programmot nem láttam. – Hogy az eddig tartott országos versenyek alkalmával hátrányban voltunk a fővárosiakkal szemben, az elvitázhatatlan tény, de ha a mostan megküldött programm legalább a sorrendben változtatást nem szenved, akkor e sokat, de nem ok nélkül emlegetett hátrány megtízszereződik. Ezt kikerülendő, igen helyes lett volna, ha T. Jász Géza szövetségi titkár úr indítványa annak idején elfogadtatott volna, a mely a vidéki tornatanároknak a bizottságba való bevonását czélozta. Lett volna ez esetben egy-két vidéki kollegánk a bizottságban, ki a vidék érdekeit is védi s szem előtt tartja. A megküldött programm szerint a vidékiek egészen leszoríttatnak. Igen tisztelt fővárosi Kollegák! Mi nemcsak azt, akarjuk, hogy ott legyünk, de azt is akarjuk, hogy észrevegyék jelenlétünket s munkánkat legalább is megbecsüljék Önök házigazdák. Méltányosságot kérünk a vendégnek. Önöknek az előnyük úgy is meg van. Önök otthon vannak. Igaz, hogy erre Önök azt mondják: Hiszen mi minden hova odatörekedtünk, hogy a vidék lehetőleg előnyben részesíttessék. Hisz a jelen alkalommal is módot és alkalmat adtunk a szabadon bemutatott játékban és a szabadgyakorlatokban való külön szereplésre. Mi fővárosiak ezekben nem is veszünk részt, hogy annál frissebb erővel vehessünk részt a versenyekben. Helyet is adunk gyakorlataik bemutatására a tornatér szélén. De miért tesznek háttérbe? Hiszen a mit esetleg bemutatunk, azok tömeggyakorlatok, a hol a gyengébb az erőssel vetekedve küzd intézetének hiréért: azoknak a gyakorlatnak legalább is annyi elismerést, hogy azokban az előtérben mutathassuk be. A programm szerint az első nap sorrendje: 1. Felvonulás. 2. Oszlopokba állás (Hymnus) 3. Szabadgyakorlatok. 4. Csapattornázás a szereken. Egyes intézetek által szabadon választott szabadgyakorlatok kéziszerekkel. 6. Összetett (intézeti) verseny 7. Egyes intézetek által szabadon választott játékok bemutatása stb.
Már ez a sorrend így egymásután is elővéve czélszerűtlen, de még olyanabbá teszi a csillag alatti külön megjegyzés, a mely ezt mondja: A vidék azonban a maga 24 tornászával nem teheti ezt meg. Sőt még ha nem is egy időben, de sorrendben végeznék a programmot, akkor is ily összeállítással majdnem képtelenség eredménynyel versenyezni a fő (összetett) versenyben. Mert nálunk – miután kevesen leszünk – az összetett versenyekben résztvevők ezt megelőzőleg a csapattornázásban is részt vesznek, tehát hogy ugy mondjam egészen kipumpolva vesznek részt a versenyben. Azt hiszem több vidéki kartársam nevében kérhetem meg az igen tisztelt fővárosi tornatanár kollegákat, hassanak oda, hogy a programm sorrendje ilyen formán módosítassék: 1. A csapattornázás a szereken második nap 4-ik pontjában vétessék elő, s az abban jó és jeles eredményt elérők legalább is oklevéllel dijaztassanak, s ezt versenybiróság előtt végezzék. 2. Az összetett verseny az első nap 4-ik pontjául vétessék fel s ez után lennének az egyes intézetek által választott szabadgyakorlatok és játékok, de ne a tornatér szélén, hanem lehetőleg elől. E két utóbbi lehetne aztán egyszerre is.
Én szivesen elhiszem s hinni akarom, hogy Önöket nem az vezette a programm ilyforma összeállításánál, hogy a vidék háttérbe szorittassék, de időt akarnak nyerni, hogy egyszerre 2-3 pontot is elővéve a programmnak valamennyi pontja elvégezhető legyen. Szerintem azonban sorrendben is végezhető. Ne akarják azt, hogy ismét gazdag, de szomoru tapasztalatokkal megterhelve s letörve távozzunk el a versenyről, a melyre oly nagy ambitióval készültünk.
Kérve kérem tehát az igen tisztelt Szakbizottságot a vidékiek érdekében a programmnak általam ajánlott s csakis sorrendbeni módosítását s a jelentkezési határidő május 1-ig való meghosszabbítását. A fent közlött czikkre vonatkozólag annyit szükségesnek tartunk megjegyezni, hogy már a nagybizottság csak nem vette be a szakbizottságba vidéki kartársainkat, mert a gyüléseken való megjelenésüket leheletlennek tartotta. De minden bizottsági gyülésen, minden pontnál ugy a tagok mint a bizottsági elnökök részéről többször történt változtatás a tervezeteken épen a vidékiek érdekében. – A tisztelt kartárs ott megtéved, mikor azt mondja, hogy épen a vidékieknek hagyott legszebb tömeges verseny, a különválasztott szabadgyakorlatok a tornatér szélén mutattatnának be, mert ezen mutatványok és a játékok épen a tér közepén folynak le és a fővárosiakkal együtt bemutatandó ugródobóversenyek folynak le időkimélésből a tér szélein.
A vidéki tanulók fáradságára is gondolt a bizottság, de ezen valamint a kerületi versenyeken a fővárosiak fáradtságán nem tudott a bizottság segíteni. |