A biboros - A Nemzeti Szinház bemutatója.

A vége felé közeledő szinházi év bemutatói közül alig ért el egy is hasonló szinpadi sikert, mint Parker, angol író, „ Biborcs” czímű négy felvonásos drámája. Nagy sikerét elsősorban annak köszöni, hogy fordulatokban gazdag, mindvégig érdekfeszítő cselekményt nyújt.

E cselekmény alapjában bűnügyi történet, egy rejtélyes gyilkosság kiderítésének ügye s így a mű voltaképen a ma divatos bűnügyi drámák sorába tartoznék. De mégis kiemelkedik ezek közül, nemcsak történelmi hátterével és korrajzával – ugyanis az olasz művészet fénykorában játszik s hőse a később X. Leó pápává lett Medici bibornok – hanem lélektani és eszmei kérdésével is.

A kérdés, a melyet az író fölvet, a gyónás szentségének kérdése. A Strozzi - család egyik ifjú sarja ugyanis meggyilkol egy előkelő római kereskedőt, a ki leányát nem akarja neki nőül adni. A gyilkosság után a brigantijellemű Strozzi - sarj meggyónja bűnét Medici bíbornoknak. Ez barátja a meggyilkoltnak, s a maga testvér - öcscse számára kérte meg az áldozatul esett kereskedő leányának kezét.

Külső véletlenek találkozása okozza, hogy a gyilkosság gyanuja nem a gonosz Strozzira, hanem a bibornok testvér - öcscsére, az eszményies jellemű szerelmes ifjúra esik. Le is tartóztatják s halálra itélik. Már most a bibornok tudja, hogy ki a gyilkos, de mivel gyónás útján tudta meg, el nem árulhatja.

Ha hallgat, saját testvér - öcscse kivégeztetését kell eltűrnie, - ha meg vallomást tesz, papi hivatása ellen követi el a legsúlyosabb bűnt. A biboros hallgat. Súlyos megpróbáltatások közepette sem vét papi tiszte ellen. Nemcsak öcscse becsületes élete van koczkán, hanem a maga álmodott jövője is, mert közmegvetés támad egész családja ellen, - míg a gyilkos Strozzi dicsősége egyre emelkedik.

De a bibornok még sem rendül meg hitében. A vizsgáló biró felajánlja neki, hogy öcscsét szökni engedi a kivégeztetés elől. A bibornok nem fogadja el. Neki nem az kell, hogy öcscse becstelenül megmeneküljön, hanem az, hogy becsületét visszanyerve szabaduljon meg. Bizik Istenben s reméli, hogy a gyilkos jelentkezik.

---

Erős jelenetben négyszemközt találkozik a bibornok s a gyilkos. Még a tettes előtt sem szól a bibornok a meggyónt titokról. A gyilkos kész jelentkezni – nem egy ilyen bűne volt már s tudja, hogy úgyis megmenekül – ha a bibornok neki adja a leányt. Erre sem áll rá a bibornok. Inkább haljon meg öcscse, veszszen családjuk becsülete, semhogy a leány boldogsága legyen az ár.

De hát mikép derüljön ki mégis a titok? A bibornok nem árulhatja el a gyónást, a gyilkos nem akarja elárulni, tanu nincs. Ekkor cselfogás segít. A bibornok a kivégeztetés előtt jelenetet rendez, s úgy intézi a dolgokat, hogy a vizsgálóbiró a szinpad hátteréből szem és fültanu legyen. E jelenet során a csapdába jutott gyilkos maga árulja el bűntettét, a nélkül, hogy a bibornok csak egyszer is hivatkozott volna a meggyóntakra. Az ifjabb Medici kiszabadúl a börtönből, mindjárt nőül veszi száz megpróbáltatás daczára is hű aráját, - a gyilkos meg börtönbe kerül.

A művét szépen élénkíti az olasz művészet fénykorából vett környezet. Úgy látszik, hogy az olasz renaissance korszak ma a szinpadi szerzők kedvelt millienje, - legalább rövid idő alatt több oly környezetű mű is került előadásra.

A szinház szépen állította ki s jól rendezte a darabot. A szereplők közül kivált Gál, a ki a bibornokot játszotta. E művészünk a régibb iskola emelkedett stilusát a divatos realisztikus iránynyal szép összhangba tudja hozni. Strozzi szerepében Pethes aratott sikert. Az erőteljes, zord vagy gonosz jellemek ábrázolásában Pethes egyre jobban magaslik ki a Gál mellett neki jutott a legfőbb szinészi siker. Még Fáy megható anyai szerepét említjük elismerőn. Mihály József fordítása magyaros és izléses.

Palágyi Lajos.