A ki külföldön járt az mindenesetre ismerni fogja azokat a nagyszabásu üzleteket, melyek „áruház” név alatt szolgálják ki a nagyközönség érdekeit. Az a legfőbb előnyük, hogy a vevő mindent megtalál bennük, a mire csak szüksége van és az idegen nincs kitéve annak, hogy nagyobb árt kérnek tőle, mert az ilyen áruházakban csak szigoruan szabott árakon lehet vásárolni.
Mostanában nagy feltünést keltett a Berlinben megynyilt „Passage-Kaufhaus”, a mely az összes Németországban létező áruházakat méreteiben és berendezésében egyaránt felülmulja. A laikus kétkedve szemléli a nagyarányu épitkezéseket és nem tudja magának megmagyarázni, miképen lehetséges az, hogy ilyen fényes berendezés, a nagy koczkázat, befektetés és üzleti költség mellett az áruház megtalálja a maga polgári hasznát és a közönség mégis jóval olcsóbban és előnyösebben vásárol, mint más üzletekben – a mi mostmár kétségtelenül be van bizonyitva.
Ezt az eredményt a külföldi nagy áruházak példái bizonyitják.
Az amerikai, londoni, párisi és németországi áruházak már évek óta a legteljesebb megelégedésre szolgálják a milliók érdekeit. Be van bizonyitva, hogy a külföldi nagy áruházak élelmiszer-osztályai jobban és olcsóbban elégitik ki a fogyasztó közönség szükségleteit, mint a mi vásárcsarnokaink, a melyek hatósági felügyelet alatt állnak és a hol az eladók helye aránylag csekély dijért áll rendelkezésünkre. Érdekes lesz kutatni ennek a különösnek látszó ténynek az okát.
A „Passage-Warenhaus” pl. a melynek telke, épitési és berendezési költsége körülbelül tizenhat millió márkába került, nem egyéb, mint hatvan különböző szakmáju, elsőrendü üzlet egyesülése (Vereinigung erstklassiger Spezialgeschäften). Ezek az üzletek a már meglevő nagy áruházak nyomása és versenye következtében voltak kénytelenek egyesülni, mert ők minden erejük megfeszitésével sem voltak képesek olyan olcsó árakat szabni, mint az áruházak.
Bármilyen nagynak tünik is fel az áruházak berendezési és épitési költsége, ha meggondoljuk, hogy a hatvan üzletnek berendezését és lakbérét külön-külön számitva, mennyivel nagyobb összeget emésztene fel az üzletek fentartása, rögtön tisztában vagyunk azzal, hogy az egyesités által tulajdonképen óriási rezsi-megtakaritást értek el, a melynek következménye aztán az árak leszállitásában jelentkezik.
A másik nagy előnye az áruházaknak, hogy nagyobb szükségleteik folytán olcsóbban szerezhetik be czikkeiket a gyárosoktól, tehát ők is olcsóbban adhatják árujukat. Hiszen általánosan ismert tény az, hogy a kisebb lakások aránylag mindig drágábbak, mint a nagy lakások és 20 kisebb üzlet sokkal nagyobb bért fog fizetni, mint egy ugyanolyan térfogatu nagy üzlet, ugyszintén a czentralizáczió elve alapján 20 üzletnek fentartási, személyzeti stb. költségei is nagyobbak, mint az egyesitett nagy üzleté. Az is ismert, hogy a szegény ember, a ki kicsiben vásárol, mindig nagyobb árt fizet a rosszabb áruért, mint a gazdag ember az elsőrendü czikkért. Ebből eléggé kiviláglik az áruházak előnyös helyzete a specziális üzletek fölött.
Nálunk Magyarországon még nem igen dicsekedhetünk nagyszabásu áruházakkal, melyek a nagyközönség jogos igényeit ki tudnák elégiteni. Azért mint uttörőt is örömmel üdvözölhetjük az ujonnan létesült Kunz József és Társa czég áruházát, melynek képét itt mutatjuk beolvasóinknak. A czég százhat év óta áll fenn és eddig sikerei folytán hivatva volt arra, hogy az első nagyszabásu áruházat létesitse, a melyben a nagyközönség igényeit minden tekintetben ki lehessen elégiteni. A magyar kereskedelem és a fogyasztóközönség érdekében mint határozott fejlődést kell regisztrálnunk az uj áruház létesülését.
