Lehár Ferencz új bemutatója a Népszínházban

Az operett vidám birodalmát évek hosszú sora óta nem hódította meg zeneszerző olyan diadalmasan, mint a „ Víg özvegy” szerzője. A kedves, bohó műfaj, mely Offenbach fölléptével egy csapásra nyerte meg a maga számára a szinházba járó embereket, a bécsi Strauss-szal és Souppéval, majd Planquette-el, Millöckerrel s néhány igazán kitűnő szinészszel és szinésznővel népszerűségben egy időre játszva legyőzött minden más szinpadi műfajt,- éveken át csak úgy tengődött, nem voltak nagy sikerű új szerzői s lassankint elfogytak – nálunk és külföldön is – az igazi kiváló játszói.

Megpróbáltak friss vért önteni bele a tánczos és kiállításos angol operettel, de csak ideiglenes sikerrel. Elhamarkodott jósok már az operett pusztulásáról sopánkodtak, szinigazgatók a régi hires operettek fölélesztésével kisérleteztek, kiterjesztették az operett forgalmát énekes bohózatokra, víg operákra, - a mikor egyszerre csak a „ Víg özvegy” meseszerű sikere járta be a világot. Hamarjában alig lehet találni külső arányaiban ehhez fogható sikert.

Százszor és százszor játszották minden német operett-szinpadon, a magyar szinpadon, Angolországban, Amerikában, - szinte csillagászati számok lennének belőle, ha statisztikát akarnánk csinálni a „Víg özvegy” előadásairól.

Ebből érthető, ha most Budapesten is nagy érdeklődés várta Lehár új darabjának, a „ Három feleség” –nek bemutatóját a Népszinházban. De érdeklődhetik iránta a magyar publikum más okokból is. Lehár félig_meddig a mienk is. Cseh eredetű apától származik ugyan, de Komáromban született, a hol apja katonai karmester volt. S sorsa később is, miután Prágában elvégezte a konzervatoriumot, visszahozta Magyarországra: ő is katonai karmester volt Losonczon egész 1893-ig.

Aztán tengerészeti karmester lett Pólában, majd Budapestre került ismét s itt ismeretlenül, sok küzdelem közepette élt, várta a siker felderülését. Itt Budapesten került először szinpadra „ Kukuska ” czímű operájával, melyet aztán, Lipcsében is előadtak. Igazi sikert azonban nem tudott vele aratni s ezért elkedvetlenedve az operától, a könnyedebb zenére adta magát.

Rövid idő múlva mutatkozott neki a siker a „ Drótostót” czímű operettel, mely nálunk is kedvelt darabja lett egy időre a közönségnek, de ekkor még csak úgy látszott, hogy Lehár egyike marad a jó középszerű operett-szerzőknek. Csak a „Víg özvegy”-gyel jutott a siker kedvenczei sorába s lett a legkapósabb operett-szerző az egész világon. Ekkora sikere talán nem is lesz többé soha – az ilyet a legritkább ember éri el kétszer – de ez csak annál erősebbé teszi az érdeklődést új darabja iránt.