New-Yorkban egymásután épülnek a különböző czélokra szolgáló vizalatti alagutak: városi vasutak és oly nagy vasutak, melyek a hatalmas város középpontjában akarják elhelyezni pályaudvaraikat, egyaránt alagutakon vonulnak el a várost átszelő folyók alatt.
E folyók az óriási telepet három részre osztják: középen fekszik Manhattan, a tulajdonképpeni New-York, nyugatra New.Jersey, keletre Long-Island. A közlekedést az elválasztott részek közt számtalan gőzbárka közvetiti egyrészt a Hudon-on, másrészt az East River-en.
Bármily tökéletes ugyan e gőzhajó-szolgálat, még nem veheti fel a versenyt a közvetlen közlekedési vonalakkal.
Ez magyarázza meg azt a szinte lázas tevékenységet, melylyel ma oly vasúti vonalak alagútjait épitik – vagy legalább tervezik – melyek a két szélső városrészt a középső Manhattan-szigettel kötik össze.
Legujabban két ilyen alagut készült el: egymással párhuzamosan futnak és ugyanazon vasuttársaság tuljdonát képezik.
Az ábrákon mutatjuk be az elkészült ésa tervbe vett vonalakat. Azt mondják, hogy összesen tizennégy alagútra számitanak. Az ily vonalak többet érnek, mint a hidak, de persze épitésük is igen jelentékeny és fáradságos munkával jár.
A 2.ábra mutatja az egyik alagút metszetét; balrólkezdték a fúrást, ugyanott van felállitva a munkálatok központi telepe. A 3. ábra már a forgalomnak átadott kettős alagút keresztmetszete: látható az alagutak felett az iszap, még feljebb a Hudson árja, hajókkal benépesitve.
Térképünkön látható, hogy New-Jersey oldalán két alagút össze van kötve ama pályaudvarok egész sorával, melyek eddig a környékből érkező vonatok végpontjai voltak s így mind e vonalak végállomása majdan Manhattan lesz.
Ugyanily rendszerrel, a nélkül, hogy a felszini forgalmat megzavarnák, északon a Pennsylvania-vasút is vizalatti alagutakat épit, úgy a Hudson, mint az East River alatt, melyekkel vonatait ugyancsak egy New-York szivében felállitandó végállomásig hozza be.
Mindkét alagút fúrása már be van fejezve.
A vonal vége felé már városi vasút jelleggel is bir és rövid közökben elhelyzett megállóhelyekkel lesz ellátva s így elvenebb lesz a személyforgalom magában New-Yorkban is.
Ugyanilyen czélt szolgál a Hudson torkolatához közelépülő kettős alagút, mely a déli Pennsylvania-állomásból kiinduló egész New-Yorkon áthaladó körforgalom lebonyolitására van hivatva.
Felemlítendő még a Rapid Transit (gyors utazás) alagútja, mely New-Yorkot Brooklynnal köti össze minden átszállás nélkül és jelentőség tekintetében felveszi a versenyt a világhírü lánczhiddal.
Ezenkivül még számos más vonalat terveztek, melyek mind igen érdekes módon járulnak hozzá a hatalmas világváros forgalmának gyors lebonyolitásához.
