A Magyar Tudományos Akadémia III. (mathematikai és természettudományi) osztálya ma délután Than Károly elnőklése alatt ülést tartott.
Az előadások sorát Steindl Imre nyitotta meg. Rövidre fogott értekezésében elöször is visszapillantást vet a középkori (góth) stilus fejlődéséről a külömböző országokban, Franczia-, Német-, Angol-, Spanyol- és Olaszországban. Kimutatja, hogy a stilus nemzeti fejlődése nálunk nem volt lehetséges.
Ujabb időben, a gyüjtött motívumok alapján keresett magyar stílust nem választhatta, mert századokra szóló monumentális épületről van szó, melynek megépítésénél egyéni kísérletezésnek nincs helye. Mégis, nem akarta ezt az irányt sem megtagadni, sőt annak fölhasználható részleteit, különösen a festészetben lehető teljességgel föl is használja.
Leirja ezután röviden az uj parlament berendezését, foglalkozva különösen a szobrászattal és festészettel s végül meginvitálja az akadémiát, hogy tekintse meg az épületet; ő természetesen a legszivesebben fogja tudóstársait kalauzolni.Steindlt előadása befejeztével lelkesen megéljenezték.
Ezután dr. Laufenauer Károly levelező-tag a haematidrosis szövettanáról értekezett. A vérizzadás, amily ritka, ép oly régen ismert beteges tünemény. Már Nagy Sándorról azt olvassuk, hogy vesztett csatája után felindulásában véres veriték lepte el testét. Vérizzadó volt Herodes és assisi Ferencz is. Ujabb időben valóságos csudaszámba ment Latean Lujza, a belga leány, aki ideges rohamai alkalmával homlokán, két tenyerén és talpain vért izzadott. A vizsgáló orvosok ideges természetűnek nyilvánitották a bajt.
A vérizzadás tudományos kutatói a baj keletkezését illetőleg kétféle nézetet vallanak. Egyik részük azt hiszi, hogy a bőrbe beágyazott vérerek repednek meg s igy kerül a vér, izzadtsággal vegyest, a bőr felszínére ; mások — és ezek képezik a többséget — azt állitják, hogy a vér tisztán átszürődés utján jő az izzadtság-mirigyek ürterébe.
Az előadó egy betegénél, akinél fejfájás kiséretében időnkint vérző folt jelent meg a fejtetőn, műtétet kellett végezni ép a vérző hely szomszédságában. Igy lehetségessé vált a pontos mikroskopikus vizsgálat, melynek eredménye a következő:
1. Edényrepedésre valló vérömleny a bőrben nem találtatott,
2. ellenben, vér található az izzadtság-gomoly járataiban. E leletből következik, hogy a vér tényleg átszürődés utján jő a környező véredényekböl a mirigy ürterébe ; semmi kétséget sem szenved, hogy a vérzés vaso-motorius természetü.
Laufenauer még három előadást mutatott be. Az egyik dr. Schaffer Károlyé, aki kimutatja, hogy a terjedő hüdéses elmezavar lefolyásában a gerinczvelöben ugyanolyan elváltozások fejlődnek ki, mint a hátgerinczsorvadás alatt. A másik dr. Hajós Lajosé, aki számos górcsövi rajz kiséretében taglalja azokat a finom agybeli elváltozásokat, amelyek a nehézkórban szenvedőknél előfordulnak, s a melyekben e betegség okát keresni kell. A harmadik dr. Ranschburg Pálé, aki azt fejtegeti, hogy a hysteria tünetei sem a ma dívó tisztán lélektani, sem a pusztán materiális magyarázat alapján, hanem csakis a két álláspont egyesítésével fejthetők meg.
Schuller Alajos bemutatta Korda Dezsőnek egy dolgozatát, amely azt bizonyitgatja, hogy a melegség a mágnesezett vasban lassabban terjed a mágneserők irányában, mint a többi irányokban.
Dr. Plósz Pál levelező-tag mutatta be végül egy dolgozatát, amelyben szerzőtársai: dr. Doktor Károly és dr. Pozsonyi L Jenő voltak. A dolgozat kísérleti vizsgálatok segitségével elért eredmények alapján azt fejtegeti, hogy a tápszerekkel bevett szénhydrátokból a májban glyogen mellett zsírok is képződnek. Igy tehát a májat sok más müködése mellett zsirképző szervnek is kell tekintenünk.
