A cukorkérdéshez a kereskedelmi miniszter hivatalos közlönye a következő reflexiókat füzi :
A brüsszeli konvenció riasztó hatásából már erősen veszített és általában mindenütt nyugodtabb a kérdés megoldása. Az érdekelt körök ugy az ipariak mint mezőgazdaságiak nem titkolják, hogy akár elfogadják a parlamentek a konvenciót, akár nem, a cukorkrízis fennáll és megoldva nincs.
A főok az utolsó évek tulprodukciója. Soha még ily készletek nem voltak.
Osztrák nagybirtokosok köréből eredő számítás szerint 1901. szeptember 1-én volt a látható készlet 12 1/2 millió q. az 1901-1902-iki termelés 67 millió q. répa és 34 millió q nádcukor adott ugy, hogy a 89 millió q-nyi fogyasztás leszámításával 1902. szeptember 1-én 24 1/2 millió q. lesz a készlet. Ez a következő év szükségletének negyedrészét már fedezi. Ha már most a nádcukortermelést csak 2 millió q-val vesszük nagyobbnak 1902-1903. évadban.
A répacukortermelés és igy a répatermelés megszorításával tehát számolni kell. A talaj és klima szerint a legkülönfélébb helyettesítését ajánlanak; igy egyéb kapásnövényeket, mint takarmányrépát, burgonyát, cikóriát, kukoricát; mindennemű hüvelyeseket; olajmagvakat, mint repce, mák; fonóanyagokat; lent és kendert vagy lucernát takarmányul, sőt végsorban gabonanemüeket: nyári buzát, árpát.
