A székely akczió 1905. évi működése

Az 1902. évben Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter által szervezett székely kirendeltség most megjelent második részletes évi jelentését dr. Koos Mihály miniszteri segédtitkár, a kirendeltség vezetője állította össze. E jelentés már, - nem úgy, mint a mult évi , a mely három év munkásságáról beszámolva, inkább csak programot adott meg, - nevezetes eredményeket mutat föl.

Igy első sorban megtudjuk belőle, hogy 134 falusi gazdakört szervezett a kirendeltség hat vármegyében, melyeknek működése nemcsak a székely nép gazdasági, hanem szellemi és erkölcsi életére is már látható jótékony befolyást gyakorolt.

A kirendeltség tisztviselői 86 községben összesen 179 gazdaköri szakelőadást tartottak az elmult évben, melyeken mintegy nyolczezer székely gazda vett részt. Ebből látható, hogy élénk érdeklődést tanusít a törekvő székelység az okszerű gazdálkodás iránt, s ha figyelembe vesszük, hogy a kirendeltség működése alatt a székelység gazdasági életében bizonyos fellendülés észlelhető, bátran konstatáljuk, hogy a kirendeltség eddigi működése produktiv volt.

Ugyancsak a helyes gazdálkodás ismereteit terjeszti a kirendeltség mintagazdaságok szervezésével is.
Ez ideig öt mintagazdaságot rendeztek be s jelenleg több hasonló gazdaság berendezése van folyamatban. Ugyancsak a gazdasági fellendülést czélozza a klimatikus és geografiai viszonyoknak leginkább megfelelő tenyészállatok kiosztása. Ez ideig 720 ezer korona értékben osztottak ki tenyészteheneket és üszőket székely kisgazdák között, a mi a belterjesebb állatenyésztésre irányította a kisgazdák figyelmét. Hasonló intézkedések történtek a ló-, sertés- és juhtenyésztés terén is.

Kapcsolatban a tenyészállatok kiosztásával, tejszövetkezetek létesíttettek; állatbiztosítási szövetkezetek és állatenyésztő egyesületek alakultak; gazdasági gépek kiosztásával az okszerű gazdálkodás iránti kedv fokoztatott, úgy hogy az eddigi konzervatív gazdasági felfogás mindenütt veszít eddigi merevségéből, s rohamosan halad a székelység az intenzív, a modern gazdasági berendezés felé.

Szintén a gazdasági viszonyok javítását czélozzák a különböző szövetkezetek, melyek iránt a székelység kezdettől fogva nagy előszeretettel viseltetett. Szocziális téren is megtette kötelességét a kirendeltség. Munkásközvetítő intézetek szervezése, ipari góczpontokon munkásházak építése és a munkások biztosítás által a kivándorlás csökkentésére is nagy befolyást gyakorolt.

Ezenkívül, s mennyiben a mezőgazdaság az iparral összefügg, fontosabb ipari újításokat is létesített.
Nem mulasztottta el teendőit a kirendeltség a székelységnek annyira fontos legelőfelszabadítások és legelőjavítások körül is. És ha a kimutatott statisztikai adatokból következtethetünk, - hatvannégy községben 35.593 kataszteri holdon eszközöltek legelőjavításokat, - és elfogulatlanul biráljuk a kirendeltség tevékenységét általánosságban, úgy reménységgel nézhetünk a székely akczió eredményei elé s bizhatunk a pusztulásnak indult székelység felépülésében.