Amikor amerikai ember azt mondja valamelyik városra, hogy „modern alapon” fejlődik, az egészen mást jelent, mint Európában. Az amerikai a modernség fogalmában nem szubtilis finomságokat, nem benső értékeket lát, hanem ugyszólván csupa unikumot, ritkaságokat s a már meglevő formákat óriási arányokkal tulszárnyaló konczeptusokat.
New-York városának modern fejlődése tehát még a benszülött amerikai szemében is csodásnak, hatalmasnak tünik föl. Mi európaiak pedig valóságos bámulattal fogadunk minden hirt, amely ennek az óriás-városnak valami ujabb nevezetességéről szól s szinte hitetlenül csóváljuk a fejünket.
Ilyen legujabb „csoda” az az épület is, amelyet legutóbb emeltek New-Yorkban. A „New-York Times” palotája ez, amely nem kevesebb, mint 110 méternyi magas és kiemelkedik New-York megannyi palotája közül.
Az épület berendezése olyan, hogy a lakóknak az utczára sem kell menniök a szükségleteik beszerzésére. Ha a szuterénbe lépünk a földalatti vasút egyik állomásához érünk, amely New.York bármely negyedébe lvisz bennünket.
Az első felhőkarczoló 1894-ben épült, 348 lábnyi magas és 17 emeletet számlált. Az épület 14 millió koronába került. Ezután szinte rohamosan épültek a „sky caper”-ek.
A Park Now Building már 391 lábnyi magas és 31 emeletü volt. 950 iroda van benne, azonkivül 2080 ablaka, 1770 ajtaja, 17500 villamos lámpája és 3500 lakója. Naponkint körülbelül 8150 ember fordul meg benne.
New-York legnagyobb épületének a „Broad exhang”-ot tartják, amelynek épitése 30 millió koronába került. Ezt a hatalmas épületet bemutatjuk olvasóinknak is.