A mikroszkópot két fizikus közel egyidőben, egymástól függetlenül találta fel. Igaz, az ötlet egy filozófustól származott… Úgy 1267 körül, egy Roger Bacon nevű polihisztor (akit a filozófia és a természettudományok egyaránt „magukénak” vallanak) számos vázlatot készített, amelyek közül több is érinti az orvostudományt. Ilyen volt például a távolbalátást kompenzáló szemüveg és a mikroszkóp. Emellett felvázolt búvárruhát, repülőt…
Ne csodálkozzunk azon, hogy Bacon ilyen sokoldalú volt, hiszen saját korában nem ő volt az egyetlen!
Az ókorban és a középkorban az egyes tudományterületek nem váltak el szorosan egymástól; a specializálódás csak jóval később, valójában az iparosodással indult meg. A hajdani „grammatika” magába foglalta például a stilisztikát és az irodalomtudományt, a „dialektika” a logikát, a „retorika” a jogtudományt, a „geometria” pedig a földrajzot, a természetrajzot és az orvostudományt is. Nem véletlen hát, hogy az ókori és középkori tudósok gyakran egyszerre voltak filozófusok, fizikusok, csillagászok, orvosok… és ki tudja, mik még!
Valamivel később új fogalmat vezettek be, nevezetesen a „physica”-t. Ebbe beletartozott az aritmetika, a geometria, az asztronómia és a zene, valamint ide sorolták az orvostudományt is. És ahogyan egy ideig az orvosokat a „geometer” névvel illették, úgy kapták most a „physicus” nevet. Pápai Páriz Ferenc nagy szótárában a "physica" a természetről írt könyveket jelenti, a "physicus" a természetet vizsgálót; a régi magyarországi szóhasználatban is a physicus orvost jelentett. A lényeg tehát a "physis", a természet, az élettelen és az élővilág, beleértve az ember tanulmányozását, megismerését. S ez a két út párhuzamosan futott, egymásra is hatottak és ma is hatnak.