A hazai gazdasági szakoktatás reformja

(Ankét a földmívelésügyi ministeriumban)

Alig vette át a földmívelésügyi tárcát Darányi, máris legnagyobb eréllyel hozzálátott a gazdasági szakoktatás ujjászervezéséhez, ugy e kérdésben ma már értekezletet hivott össze, mely teljesen kidolgozott előadói javaslat alapján foglalkozhatott a reformtervezettel.

Az értekezleten, mely 24-én délelőtt 10 órakor kezdődött a földmívelésügyi ministeriumban részt vettek a földmívelésügyi minister elnöklete alatt: Mezőssy és Rapaics államtitkárok, a kultuszministerium, a pénzügyi és az igazságügyi ministeriumok kiküldöttjei; Balogh Vilmos min. tanácsos; az O.M.G.E. képviseletében: Szilassy Zoltán orsz. képviselő; az E.G.E képviseletében báró Bánffy alelnök, meghivott tanügyi férfiak; dr. Hutyra Ferenc, Vöröss Sándor, Cserháti Sándor, Tormay Béla, Kodolányi Antal, Kossuthány Tamás, Szentkirályi Ákos; Buday Barna orsz. képviselő; Kerpely Kálmán mint előadó.

Darányi Ignác földmívelésügyi minister megnyitván az értekezletet, közli, hogy a mezőgazdasági szakoktatás reformálásával az alsó, a középső és a felső vonalon egyaránt foglalkozni kiván, az illetékes szakférfiak meg hallgatásával.

Az értekezlet tárgya azonban pusztán a gazdasági tanintézeteknek akadémiákká való átalakitására vonatkozó előadói tervezet, miután ezt a reformintézkedést a legszükségesebbnek látja, részben az óvári akadémia tulzsufoltsága miatt, részben azért, mert a gazdasági tanintézetek hallgatóságának gyenge előképzettsége mind több panaszra ad okot. Ezeken a viszonyokon kiván segiteni mendenekelőtt. Az előadói javaslatra nézve megjelentek véleményét kéri.

Kerpely Kálmán, Szilassy Zoltán, Cserháti Sándor, Hutyra Ferenc, Kodolányi Antal, Vörös Sándor, dr. Szentkirályi Ákos és Kossuthány Tamás felszólalásai után Darányi minister összegezte az értekezleten leszürődött nézeteket.

Kivánja az értekezlet a gazdasági tanintézeteknek akadémiákká való átszervezését, felvételi alapnak a középiskolák végzését. Kivánja fakultative a bentlakást, továbbá a hallgatók maximális számának megszoritását a tantermek és laboratórium térfogata szerint. A hároméves tanfolyamnak egy utólagos gyakorlati évvel való megtoldását nem kivánják, mert ez a pályát is rendkivül megdrágitaná s erre a célra távolról sincs elég hely a ménesbirtokokban.

Kivánják azonban, hogy egy évnek kiválóan a gyakorlati képzés céljaira kell fordittatni.
Ennek mikéntje a részletes tárgyalás során került megbeszélésre, amelyen megállapodtak abban, hogy a gyakorlati kiképzésre igen nagy suly fektetendő, mindazonáltal a különálló előző gyakorlati év helyett a gyakorlati kiképzés kérdése az egész három esztendei tanfolyamon át lehetőleg karöltve az elméleti oktatással oldandó meg.

Az időrabló kollokviumok lehető kiküszöböléssel az előadott összes tárgyakat alapvizsga, illetőleg szigorlat tárgyává kivánják tenni. A tanterv megáéllapitásánál különös figyelemmel voltak arra, hogy az ifjuságot nagy anyaggal ne terheljék szükségtelenül, feladatul tűzik ki továbbá, hogy az ifjuság szociális, különösen pedig intenziv kereskedelmi ismereteket szerezzen.