|
A képviselőház elnapolása
Megvolt a várva-várt deczember 19-iki ülés és az összes eredmény az, hogy a végtelen válság aktacsomója két új aktával szaporodott. Egy elnapoló királyi kézirattal és egy parlamenti tiltakozással. Most azután – megint leszállt a köd a helyzet szakadékai és ingoványai fölé és ki tudja, mikor kel föl a nap, mely e köd homályát elűzze. A képviselőház az országgyűlésnek királyi leirattal történt jelen elnapolását, a mely az 1867. X. t. cz. világos rendelkezésébe ütközik, törvényellenesnek nyilvánitja, kihirdeti, a főrendiházzal közölni rendeli; kimondja azonban e tény fölötti mély sajnálatát, a ki azt javasolták, - a kiknek kinevezéséről az országgyűlés egyébiránt a szokott módon még értesitve sem lett – és csupán azért veszi tudomásul az elnapoló királyi leiratot és alkalmazkodik annak rendelkezéséhez, mert nem akar a törvényhozás két tényezője között olyan helyzetet teremteni, a mely a köztük való alkotmányos érintkezést nagyon megnehezítené.
Egyuttal azonban a képviselőház tiltakozik az ellen, hogy a nemzeti érdekek gondos szemügyrevétele által sugallt ezen eljárásából a jövőt illetőleg a törvény föltétlenül kötelező erejének, avagy a nemzeti képviselet jogainak hátrányára bármi következtetés vonassék le.” A főrendiház az elnapolásról Deczember 19-én délután a főrendiház is tartott ülést. A főrendek az elnapoló kézirat fölolvasása után egyhangulag a gróf Mailáth József által előterjesztett következő határozati javaslatot fogadták el: A főrendiház, a mikor Ő Felségének legkegyelmesebb leiratát hódoló tisztelettel tudomásul veszi, miután a képviselőházban kihirdetett ujabb legfelsőbb leiratból kétségtelenné vált, hogy az országgyűlés ujólagos elnapolása várható, alkotmányos kötelességének tudatában állást foglal az országgyűlésnek ismételt és immár rendszerré vált elnapolása ellen, a mely által a nemzet a törvényhozásban rejlő alkotmányos biztosítékaitól megfosztatik.
Mert sérelmes, hogy törvényeink, különösen pedig az 1867: X. t.-cz. világos rendelkezései ellenére az országgyűlés oly időben napoltatik el, a mikor már többé nem is kétséges, hogy az elmult év zárószámadásai le nem tárgyalhatók, a költségvetés meg nem állapítható. Mert sérelmes, hogy az országgyűlés folytonos elnapolása által a nemzetnek a törvényhozásban letéteményezett alkotmányos jogai teljesen megsemmisülnek. |