Ritka és nagyszerü természeti tüneménynek lesznek szemtanui e hó 30-ikán Spanyolrszág egy részének lakói. Teljes napfogyatkozást fognak látni, melynek tartama több mint három percz.
Maga a napfogyatkozás nem épen ritka tünemény. De nagy ritkaság a földnek egy bizonyos helyén, s ritkaság a hosszú ideig tartó teljes fogyatkozás.
A napfogyatkozásoknak rendes periodusuk van, mely 18 eszetndeig és 11 napig tart. Ez idő alatt 41 napfogyatkozás látható. Minden egyes napfogyatkozás megismétlődik 18 év és 11 nap mulva.
Az a napfogyatkozás, mely most 30-ikán lesz látható, látható volt 1887 augusztus 19-ikén is, és ismét látható lesz 1928 szeptember 10.ikén.
Úgy, hogy még csillagászati számitások nélkül is meg lehet mondani, mely napokon lesz egy-egy napfogyatkozás. De azt már nem lehet megmondani számitások nélkül, hogy teljes lesz-e a napfogyatkozás vagy részleges, s még kevésbé azt, hogy a föld melypontján lesz látható.
Egy-egy ponton, mondjuk egy városban, a teljes napfogyatkozás az igen ritka tünemények közé tartozik. Londonban például az 1140-ik esztendőtől fogva egész 1705-ig, vagyis 575 év alatt egy teljes napfogyatkozás se volt.
Párisban se volt a múl század alatt egy se, pedig e város kedvezőbben fekszik e tünemény láthatóságát illetőleg.
A Hold árnyéka ugyanis, mely az elsötétedést okozza, a földnek csak egy kicsi részére esik, s csak ott látható a tünemény, ellenben a szomszédos helyek, s aföldnek egész többi része megvilágitva maradnak.
Ép úgy, mint mikor kicsi futó felhő kerül a Nap korongja elé, s elhomályosodik egy darabon a határ, míg a vidék többi része verőfényben úszik. S ha a felhőt tova kergeti a szél, árnyéka is sebesen tova iramodik a mezőn.
Csakhogy ott, a hová a Hold árnyéka esik ésvégig szalad, nemcsak homályos lesz az idő, hanem beáll hirtelenül a teljes éjszaka.
És ez teszi nagyszerüvé, imponálóvá a tüneményt, mely megkapja napjainkban is az embereket még akkor is, ha előre tudják a történendőket, s vad félelemmel töltötte el a régieket, a kiket váratlanúl lepett meg a tünemény.
1860 julius 18-ikán Afrikában térdeikre hullottak, majd felugrálva lakásaikba futottak az emberek, mikor a sötétség bekövetkezett,pedig előre kitanitották őket az ott dolgozó csillagászok, hogy mi fog bekövetkezni.
1868 augusztus 18-ikán az Indiákon észlelő Janssen angol csillagász munkásai vad futással a közel eső folyó vizébe vetették magokat nagy ijedtségökben.
S még Párisban is megtörtént 1867 márczius 6-ikán, pedig csak részleges napfogyatkozás volt,hogy egy nőiskolának igazgatónője imádkozást parancsolt reá növendékeire, eltávoztatandó az ég haragját.
A mostani napfogyatkozás Amerikában fogja kezdetét venni. A Hold árnyéka ott fogja először elsötétiteni a vidéket a Winipeg tájékán,még pedig déli 12 óra 57 perczkor.
Innen az árnyék áthalad az Atlanti-óczeánon mint valami villámgyors vihar, s 1 óra 8 perczkor már Spanyolországban van Burgos városának tájékán, 1 óra 52 perczkor átszáguldott már az afrikai partokra, s Filippvillénél okoz éjszakai sötétséget.
Az árnyék körének sugara ez alkalommal szokatlanul nagy, úgy, hogy a fogatkozás oly hosszas csíkot képező térségen lesz látható, mlynek szélessége is jelentékeny, a mellett pedig egy-egy helyen az elsötétedés nehány perczig is eltart.
Daczára annak a roppant sebességnek, melylyel az árnyék halad.
Így Spanyolországban tartama 3 percz és 48 másodperczet fog kitenni, Tuniszban pedig 3 percz és 26 másodperczet.
