A legnagyobb német lapok egyikében a „Frankfurter Zeitung”-ban a minap dr. Hommel Adolf zürichi orvos közzétette, hogy van egy 1502-ben készült órája, melyet a bevésett latin írás szerint Magyar Egyed készített Budán és a mely Verbőcsy István tulajdonában is volt.
A közleményből kitünt, hogy a zsebóra feltalálójának tartott nürnbergi Henlein Péter előtt is csináltak már zsebórát. Dr. Hommel közlésére dr. Bassermann müncheni történetiró is figyelmes lett.
Épen Magyar Egyed órájára való hivatkozással nagyon kétségesnek tartja, hogy Henlein Péternek lehessen tulajdonítani az első zsebóra készítését. Henlein ugyanis 1540-ben halt meg, 1502-ben még nem volt mester, ekkor tehát Magyar Egyed (Aegedius Hungarus) nem lehetett a tanítványa.
Maga dr. Hommel is újból felszólal. Ő meg arra mutat rá, hogy Henlein Péter 1480-ban született. Így tehát az 1502-ben órát készítő Magyar Egyednek nem lehetett mestere és előfutára, ezért nem is ő a zsebóra feltalálója.
Az óra tokjának stilusa a tizenötödik századra vall. A Nemzeti Muzeum a tulajdonosnál már tudakozódott az óra után. A Magyar Országos Iparegyesület óriásipari szakosztálya is lépéseket tesz az óra megszerzésére. A tulajdonostól elkérik az óra fotografiáját a szakosztály költségére.
Egyben pedig megkeresik a Magyar Nemzeti Muzeum igazgatóságát, tegyen lépéseket, hogy az óra tulajdonosa, megtekintés végett engedje át ereklyéjét rövid időre a muzeumnak, hol illetékes szakértők döntsék el az óra valódi származását.
Ha a szakértők kétségkívül megállapítják, hogy az óra Henlein Péter találmányát megelőzte s valóban magyar készítmény, a szakosztály arra ajánlkozik, hogy gyűjtést indít első sorban a magyar órások közt, aztán pedig a nagyközönség körében, hogy az óra a muzeum részére megszereztessék.