Országgyülési tudósítás

A munkanélküliek kérvényét tárgyalta két ülésben a képviselőház. Budapesten igen sok már hosszu idő óta a munkanélküliek száma. A mult télen már az inséggel küzdöttek, s a mostani télen még nagyobb a sanyaruság.

A törvényhozáshoz, a kormányhoz fordultak, s intézkedéseket kértek, hogy szomoru helyzetökben segítséget kapjanak. Azt kívánják, hogy a munkaidő leszállítását rendelje el a kormány, mert így többen jutnak munkához.

A képviselőház még alig foglalkozott oly behatón a munkások helyzetével, mint ezuttal, és pedig érdeklődéssel foglalkozott, s minden pártból, valamint a kormány részéről is oly nyilatkozatok történtek, melyekből látszik, hogy a munkanélkülieken való segítést a sürgős feladatok egyikének tekintik.

A kérvény különben egész programm, a közhasznu munkálatok foganatosításáról, a kötelező aggkori biztosításról, a munkás törvények végrehajtásáról. A Ház kérvényi bizottsága azt ajánlotta, hogy a kérvény a miniszterelnök utján adassék át a kormánynak. Az ellenzék pedig azt kívánta, hogy a kormány sürgős intézkedésre utasítandó, s hogy a Ház bizottságot alakítson, mely a munkanélküliség megszüntetésére javaslatot adjon be.

A kérvény tárgyalása alatt a képviselőház előtt a munkások többször csoportosultak, a közelebbi utczákban is gyülekeztek, de a rendőrség szétoszlatta a tüntetőket. Bent a Házban, mikor Csávolszky Lajos függetlenségi párti beszélt a kérvény mellett, Ivánka Oszkár éles megjegyzéseket tett. Ezeket Csávolszky személyes sértésnek vette, s párbaj keletkezett belőle. Viszont s munkások Ivánka közbeszólásait magukra vették, s Ivánka lakása előtt tüntetésre gyültek össze, de a rendőrség itt is utjokban állt.

Nagy figyelemmel hallgatták gróf Károlyi Sándor beszédét, ki arra a jelenségre figyelmeztett, mely ősidők óta mindig ismétlődik a gazdasági életben. A szegénység, a munkanélküliség következménye rendesen a kivándorlás. Azért lehetőleg segíteni kell ezen a bajon.

Széll Kálmán miniszterelnök válaszolt a beszédekre. Megismertette a Házzal a kormány szocziálpolitikai programmját. Elismerte, hogy e téren sokat mulasztottunk, de visszautasította azt a szerinte veszedelmes tant, mintha a munkásügyek a mai állami rendben nem volnának szabályozhatók.

A kormány rendezni fogja az éjjeli munka, a női munka és a tanonczkérdést; életbe óhajtja léptetni a munkások baleset elleni biztosítását, szigorubb iparfelügyeletet fog behozni az ipartörvény módosítása által. Mindezeket a kormány erős elhatározással fogja megvalósítani. A javasolt 21 tagu munkásügyi bizottság és idő szerint való kiküldetését ellenzi, de kijelentette, hogy a munkásügyi törvények előterjesztésekor ilyen bizottság kiküldetéséhez hozzájárul.

Két napi tárgyalás után a kérvényt kiadták a kormánynak s aztán megkezdték a vármegyei és községi pénztárak ellátásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását, mely e pénztárakat állami kezelés alá kívánja venni. A képviselőház a javaslatnak csak általánosság való tárgyalását végezhette el, a részletes tárgyalást az ünnepek utánra, a januári ülésekre maradt.