|
Hírek Dél Afrikából
Brüsszeli hír szerint Krüges elnöknek bizalmasan értésére adták, hogy több nagyhatalom hajlandó volna a boerok és az angolok közt közben járni, ha a boer vezérek a függetlenség helyett beérik az autonómiával. Krüger közölte ezt a javaslatot Bothával, Dewettel, Delareyvel és Schalk-Burgerrel, de azt hiszik, hogy a boer vezérek vissza fogják utasítani ezt az javaslatot.
Ezzel ellentétben Londonból jelentik deczember 11-ikéről: A harcztérről A harczokól érkező hírek közül legfigyelemreméltóbb az, hogy Dewett Heilbronn mellett 2000 embert vont össze és majdnem bekerítve tartotta Wilson ezredest, a kinek lövészei napokon át érinkezésben voltak Dewett csapataival. Remington ezredesnek erős éjjeli menetek után sikerült a szorongatott angol csapatokat kiszabadítania, mire azok némi veszteséggel visszatértek Heilbronnba. Ezen, angol forrásból származott hírből annyit tisztán ki lehet olvasni, hogy Dewett már ismét képes Oranjeban támadólag fellépni, pedig már azt hitték az angolok, hogy ez a köztársaság egészen hatalmukba került. Számottevőbb győzelemről ad hírt a Kitchener deczember 10-iki jelentése, mely így hangzik : A Bruce-Hamilton parancsnoksága alatt működő csapatok éjjeli menet után ma reggel Prichardfontein mellett megtámadták Bethel kommandóját és majdnem az egész csapatot elfogták. Hét boer elesett és 130-et elfogtak. Ez a Fokföldön, tehát angol birtokon történt. Botha fővezér megsebesülése Londonba deczember 16-ikán távirat érkezett, melyet Nkanklerből (Zuzuföld) még deczember 5-ikén küldtek el, de a czenzura késleltette. Ez azt jelenti, hogy Luneburg mellett ütközet volt, melyben Botha Lajost ballábán a térde alatt egy golyó sulyosan megsebesítette. Az elfogatástól csak ugy menekült meg, hogy egy cserje mögé rejtőzött. Mostani tartózkodása még hívei előtt is ismeretlen. A luneburgi harczban az angolok nyolczvan embert fogtak el.
Kitchener jelentései kisebb boer csapatok elfogatásáról, apróbb összeütközésekről is szólnak A rhodeziai vasut mellett egy angol csapatnak kétszer kellett a boerokkal megütközni, míg rendeltetési helyére jutott. Fogságba esett 54 boer, köztük Schalkroos lovas-zászlós és zsákmányul esett sok készlet és szekér.
A boerok azonban ismét több győzelmet arattak. Véres lehetett a Vál folyó mellett (Transzválban) Villiersdorpnál nov. 20-ikán Buys boer parancsnok csapatával vívott harcz. Az angol csapatok parancsnoka elesett és három angol tiszt megsebesült.
A vasuti ezrednek egyik csapatát a boerok elfogták. Más angol csapatrésznek is volt veszteségük. A száz főnyi vasuti csapatot Buys emberei bekerítették, de Buys maga azonban fogságba jutott. Kivégzés Johannesburgban.
Az angol haditörvényszék Johannesburgban két ottani burgher, Werneck és Mayer főlött mondott ítéletet, a kiket azzal vádoltak, hogy a központi táborban, a hová megadásul után vitték őket, más burgereket, a kik szintén megadták magukat, rá akarták bírni, hogy szedjék meg semlegességi esküjöket és térjenek vissza kommandóikhoz. A haditörvényszék mind a két vádlottat elítélte. Wernecket, a kit halálra ítéltek, november 23-ikán agyonlőtték; Meyert életfogytig tartó kényszermunkára ítélték.
Kolesbergből jelentik, hogy ott november 25-ikén kivégezték Roos Vilmos lovas-zászlóst, a ki fokföldi lázadó volt és Lategan kommandójához csatlakozott. Áruló boerok A boeroknak sikerült az áruló Celliers tábornokot csapatostól együtt megsemmisíteni. Ez a Celliers boer ember volt, de csapatával már régebben az angolokhoz pártolt, a kiknek igen jó szolgálatot tett. Ezek az emberek napi harmadfél silling judás-pénzért s az angol táborba hajtott marhák értékének 75 százalékáért a saját honfitársaink ellen harczoltak, s a kinek a csapatát az angolok valósággal magasztalták. Hiszen elérte őket a végzetük. |