|
Választási zavargások országszerte
Stomfa
A fiumei zavargások
Ezért sok száz főre menő tömeg vonult dr. Barcsics lakása elé és orditva, fütyölve, kővel dobált az ablakokra. A katonaság kétszer széjjelkergette a tüntetőket, de azok mindannyiszor ujra összeverődtek.
Ekkor keményebben léptek föl és összesen százötven személy, köztük sok nőt és gyermeket is letartóztattak. De azért a záporeső daczára is folyt a tüntetés.
A város valósággal ostromállapotban volt s a katonaság, bár éjfélkor visszavonult a laktanyákba, egész éjjel készenlétben maradt. Az éj folyamán összesen százhuszonnégy tüntetőt tartóztattak le. Ezek közül másnap negyvenhetet szabadon bocsátottak, a többit az ügyészségnek adták át.
Este nyolcz óra felé a Klotild-utczában „Spia Ungherese” (magyar kém) kiáltással megrohanták, földre teperték, arczcsontját betörték, fejét és oldalbordáját összerugdosták. A mentők vitték el, sérülései sulyosak.
A népkertnél megostromlottak az ügyészségnél följelentették Dr. Kuscher nyug. kir. ügyészt a kit le is tartóztattak. Az olasz polgárság komolyabb elemei fel vannak háborodva a tüntetések miatt. Turócz-Szent-Mártonból írják a „Magyar Távirati Irodá”-nak: A tót nemzetiségi pártnak Szucsányi és Stubnyai veresége nagy elkeseredést szült a nemzetiségi sajtó és a kortesek által felizgatott turóczi tótoknál. A Szucsányról hazatért Beniczky Kálmán alispánt és Dugovich Titus megyei főszámvevőt, Prienopa falunál meglesték és köveket hajigáltak rájuk, a melyek egyike fején találta az alispánt, mire Dugovich a merénylők közé lőtt, a kik ép fővel megmenekültek.
Ujhelyi Attila főszolgabirónak a választást követő éjjel beverték turáni portájának az ablakait. Turócz-Szent-Mártonban egész sora az asszonynak és suhanczoknak várta a hazatérő szabadelvű párti választókat és követ dobáltak a kocsikra és Galanda Samu kir. közjegyzőt fejbe találták. ebből leszavazott 2895. Az elhalt Matuska Péter közel 30 évig képviselte a liptó-szent-miklósi kerületet, mely idő alatt oly izgalmas választás nem volt, mint a mostani. Most a tótság győzött 993 szótöbbséggel.
Fölizgatták a tót népet, korteskedtek képtelen igéretekkel: adóelengedéssel és a magyar nyelv eltörlésével. A leghatalmasabb kortes a tótok hirhedt takarékpénztára volt, a melynek Ruzsiák, a megválasztott képviselő maga az alelnöke. A karhatalom meg nem mérkőzhetett a tótok dühöngésével, a kik őt szabadelvű választót és két hivatalnokot véresre vertek. A választás alatt elkeseredett utczai harcz támadt. Hulladékkal, kővel dobálták a szabadelvű pártiakat, többeket megsebeztek. Dietrich Szilárd választási elnök kénytelen volt a katonaságot igénybe venni.
A tömeg követelte, hogy a letartóztatottakat bocsássák szabadon s a rendőrség kénytelen volt engedni. Akkor érkezett meg a 69-ik gyalogezred egy százada, majd egy század ulánus. A tömeget visszaszoritották. A lakoma és fáklyás-menet a zavargás miatt elmaradt. A választáson Baintner főszolgabiró csendőri segitséggel fogdosta a Hanzély-pártról a szavazókat. Ezért megtámadták a főszolgabirót, követ dobtak reá, mely az ablakot betörve, feje fölött vágódott a falba. Csak a jelen volt urak csititó szavai akadályozták meg, hogy a csendőrök fegyvert nem használtak.
A vesztegetés, megfélelmités épen olyan volt, mint az elmult rendszer idején. A hitelintézeteket, sőt az országos központi hitelszövetkezet fiókjait is mozgósitották az agrárius jelölt ellen. Forgách Antal gróf mandátumát föltétlenül megtámadja a párt. |