Létszámát tekintve Angiának hajóhadán kivül van mintegy 120ezer főnyi rendes hadserege otthon. A gyarmatokban és Egyiptomban körülbelöl 30,000 tartalékosa és 65,000 rendes katonasága van.
Angliában a hadsereg és a hajóhad legénysége szabad toborzás utján kerül a zászlók alá. És mivel az igy gyűjtött sereg eddig kielégitőnek mutatkozott, alig is gondolt valaki rá Angliában, hogy a hadsereg szervezésében valami gyökeresebb változtatást kellene behozni. Most azonban a dél-afrikai harcztéren kitünt, hogy különösen a lovasság, valamint a lovas tüzérség, melyre ott nagy feladatok vártak volna, a czélnak nem feleltek meg, hogy továbbá a gyalogság minden bátorsága és szivóssága mellett is, hiányos képzettsége miatt tisztjeit meg nem értette, kik a csapatok élén hiába mentek százával a halálba.
A toborzott angol ujonczok nagy többségét a szükség viszi a laktanyába, hol kevés munka mellett úri ellátásban részesülnek. Az angol katona lakása, ruházata és felszerelése a lehető legjobb. A riadót a laktanyában reggel hat órakor fújják, ekkor a katona a közös mosdó teremben felöltözködve, egy csésze meleg kakaót kap. Ez után iskolázás következik 8 óráig. A reggelit 8 órakor költik el. Aztán fegyvergyakorlatokat végeznek fél 1-ig. Ebédre egy órai idő van engedve.
Minden katona naponta 3/4 font marha-vagy ürühúst és egy font frissen sült kenyeret kap Az ételt külön e czélra fogadott, ahhoz értő emberek főzik. Az étkezés közösen, a napos őrmester felügyelete alatt történik. A húshoz való főzeléket, tésztát, vajat, fűszert stb. a katona a zsoldjából szerzi, még pedig a közönséges piaczi ár harmadrészén. A vacsorát, vagyis az esteli teát ötödfél órakor költik el. Ha valamelyik legény ezen kivül még villásreggelit vagy vacsorát kiván, az ezred kantinjában nagyon olcsó áron azt is megkaphatja.
Az angol katona napi zsoldja 50 fillér, melyből egyéb aprólékos szükségleteit u.m. dohányt s a tisztító szereket könnyen fedezheti.
A legtöbb kaszárnyában van egy kis könyvtár-és játékterem, a melyben zenélnek vagy színielőadásokat tartanak. Ez előadásokon ép úgy, mint Shakespeare idejében, a női szerepeket is férfiak töltik be, a mi természetesen csak fokozza a derültséget, különösen ha a tánczban is produkálják magokat.
Mindenütt, a hol angol katonák állomásoznak, Angliában úgy, mint Indiában vagy Kanadában, a kaszárnya közelében hely van hagyva labdázók vagy tekézők számára. Minden évben egy meghatározott nap van szánva athlétikai játékokra. Még a tisztek is örülnek ennek az ünnepnek, barátaik számára ilyenkor mindig otthon vannak, azaz mindenkit, a ki ellátogat hozzájok, vidám eszem-iszommal fogadnak.
A nap nagy részét azonban a népmulatságok töltik be. Fakanálban tojást visznek valamely kitűzött czélpontig s a ki eljut odáig a nélkül, hogy a tojást a földre ejtené, az lesz a győztes. Azután fejökre vagy vállaikra vett vizes dézsával versenyfutást rendeznek s az nyer, a ki leghamarább a czélponthoz ér a nélkül, hogy egy csepp vizet is kiloccsantana. Más versenyfutásoknál a versenyzőknek fúvóhangszereken kell játszaniok s fődolog, hogy a közreműködő győzze szusszal s a mellett mégis czélhoz érjen. Néha a versenyben részt vevő katonák útközben pipára gyújtanak, s a diadal azé, a ki égő pipával leghamarabb czélhoz jut. Az állatversenyeknél tyukoknak, libáknak, macskáknak vagy mókusoknak öltöznek s a pályadijakat este a tisztek feleségei osztják ki.
Mint ezekből a vázlatos jellemzésből is látható, az angol hadseregben sem hiányzik a katonai szellem, melynek mesterséges fejlesztésében a kontinens hadseregei elől járnak. A katonai erkölcsök megitéléséhez sok helyes szempontot tartalmaz a testületi és kaszárnyai élet tanulmányozása, s erről az oldalról nem egy vonzó vonásra akadhatunk az angol hadsereg életében. Talán kevésbbé merevek a fegyelmi függés szabványai, talán polgáriasabbak az életformák. Az angol hadsereg inkább kedélyes athletákat fejleszt tagjaiból, de ez bizonyára nem a harczkészség rovására történnék, főltéve, hogy egyéb reformok is karöltve járnának a katonai szellem hagyományos irányával.