Az Akadémia főtitkári széke mindenkor előkelő és sokra becsült hely volt a tudományos életben, nemcsak azért, mert nagy fontosságú teendők hárúlnak a főtitkárra, mint e nagy és nemzeti hivatású intézet adminisztratív ügyeinek vezetőjére, hanem azért is, mert e polczot az Akadémia megalapítása óta mindig kiváló, az irodalmi és a tudományos életben előkelő szerepet vivő férfiak foglalták el.

Alakulása után az Akadémia első titkára Döbrentey Gábor volt 1831-1835-ig, utána huszonhat esztendeig Toldy Ferencz következett, a magyar irodalomtörténet nagy érdemű alapvetője.Toldyt Szalay László, a nagynevű történetíró váltotta fel, ki 1865-ben bekövetkezett haláláig viselte hivatalát.

Ekkor választották meg Arany Jánost, Arany után tíz évre, 1889-ig Fraknói Vilmos jeles történetírónk foglalta el a főtitkári czímet. Fraknói utódja lett Szily Kálmán, a ki most több mint 15 évi működés után lemondot s helyébe Heinrich Gusztávot emelte az Akadémia bizalma.

Az Akadémia főtitkárságára Heinrich Gusztáv kiválóan rátermett férfiú; élénk, tevékeny szelleme, gyakorlati érzéke, művelődésiállapotaink körül szerzett gazdag tapasztalatai biztositékul szolgálnak arra, hogy e fontos tisztet az Akadémia s a magyar tudomány javára fogja betölteni.