Az emberi szervezetnek majdnem 2/5-öd része folyékony halmazállapotu anyagokból áll. Ezen anyagoknak viszont legnagyobb mennyiségét a víz alkotja.
Bischhoff 33 éves 68 kg sulyu ember hullájában 40 kg vizet talált, a víz tehát az egyénnél az egész testsuly 59 %-át tette.
Az emberi test viztartalma egyébiránt változik az egyén kora és főleg zsirtartalma szerint. E vizre a testnek nagy szüksége van. Vizben oldódva szívjuk fel és jutnak el a tápanyagok a testnek különböző részeibe, a víz viszi a kiüritendő bomlás-termékeket a kiválasztó szervekhez.
A vizelet, a bélsár, valamint a bőrben és tüdők utján történő vizelpárlás által okozott naponkinti vizvesztést pótolnunk kell. E vizvesztés nyugvó felnőtt embernél naponkint mintegy 2253, munkásegyénnél 2959 gr-mot tesz ki.
Melegség, száraz levegő, magas hőmérsékben való foglalkozás, a szomjat szintén fokozzák; azért vasolvasztó, üveg- és czukorgyárakban stb. dolgozó munkások, különösen nyáron igen sokat isznak.
A szomjuság csillapitására szolgáló italok közűl természetesen első sorban a tiszta, csiramentes, kellőleg de nem tulságosan lehűtött forrásviz emlitendő. A budapesti vezetéki víz sok tekintetben meg is felel a követelményeknek.
Azonban a tapasztalat azt igazolta, hogy azok a munkások, kik a nagy vizveszteség – különösen az izzadás folytán beálló vizveszteség – miatt állanóan sok vizet isznak, annál többet szomjaznak és végre is olyan nagy mennyiségű vizet énytelenek bekebelezni, melynek következtében kellemetlen gyomortáji nyomásérzésről, esetleg beálló hasmenésről és lankadtság érzésről panaszkodnak.
Ennek elháritása czéljából egyes gyárakban kisérletet tettek, nem lehetne-e a vizet más italokkal pótolni? Így csapra ütötték a gyönge sört. Minden munkás bizonyos mennyiségü gyönge sört kapott naponkint.
Nem abból a czélból, hogy a munkásokat a vizivásról leszoktassa, mert ez a mai alkoholellenes világban ugyancsak megrovandó expediens lenne – még pedig jogosan, hanem abból a feltevésből indúlva ki, hogy a sör mellett esetleg kevesebb vizet kebelezvén magába a munkás, az emlitett kellemetlen tünetek talán kimaradnak. Valami lényeges javulást azonban ez a kisérlet nem mutatott fel.
Sokkal czélravezetőbb a kellőleg lehűtött, tiszta vizvezetéki vagy forrásvizben bizonyos vegyi anyagok mint czitromsav vagy gyümölcsszörpök (málna, ribizke, stb.) feloldása által nyert úgynevezett üdítő italok nagyobb mennyiségben való készletben tartása és a munkásoknak forró nyári napokon felügyelet mellett való kiszolgáltatása.
Első sorban is az ilyen savanyús anyagoknak, pezsgőpor, stb. a vízben való feloldása által nyert ivóviz annak szomjcsillapitó hatását jelentékenyen támogatja és nevezetesen a víz szénsavtartalma azt nagyon fokozza.
Továbbá – ebből kifolyólag nincs a munkásnak akkora vizmennyiségre szüksége, mintha csupán tiszta vizet inna – ennélfogva elmaradnak subjektiv kellemetlenségei, munkakedve nem csökken, nem bágyadt, nem lankad el olyan gyorsan és igy természetesen munkaképessége is nagyobb.
Ami a legtöbb – elvonatik az alkoholtartalmu italok élvezetétől – ami magában véve is olyan előnyt biztosit, hogy minden más czél és érdek tekintetbe vétele nélkűl megérdemli, hogy a gyárakban mindenütt alkalmazásra találjon.
Lapunk mai számához a helybeli dr. Wagner és társai egyesült gyárak prospektusát mellékeljük, a mely egy készüléket ismertet, melylyel a munkások a melegebb időszakban is nagyon csekély költséggel üditő és egészséges szénsavas vizzel láthatók el.
Az ábrán bemutatjuk egy kisebb készüléknek rajzát, mely „Temperentia” néven kerűl forgalomba. Ezen elnevezéssel jelezni akarja a gyártó czég, hogy a készülék nemcsak szikvíz, hanem különböző alkoholmentes italok előállitására is alkalmas, ami különben egyébből nem áll mint gyümölcsnedvvel elkészitett és szénsavval impregnált vizből.
