A modern világitás és vízellátás már régen központi telepekről történik, melyek egész városokat látnak el villamossággal, illetve gázzal vagy vizzel.
A középponti fűtést si megvalósitották már olynagy méretekben, hogy az épületek egész sorát látja el, és mégis sokáig nem gondoltak arra, hogy a gőzfejlesztők gazdaságosabb kihasználása végett a központi fűtést és villamos világitást egy telepben egyesítsék.
Pedig az ilynemű kapcsolat elég szembetűnő előnyökkel kecsegtet. A fűtés ugyanis főleg a reggeli órákban veszi igénybe a telepet, míg a különböző épületek termei, szobái, folyosói a kellő hőmérsékletet el nem érik, a melynek a fentartása azonban már sokkal kisebb gőzszükségletet igényel, középületeknél pedig estére még ez is majdnem teljesen elesik.
E közben pedig a világitás szüksgletei lépnek mindinkább előtérbe. Erre a logikus és elmés elvre alapitották Drezdában a fűtési és villamvilágitási központi telepet, mely az Elba bal partján, valamivel az Augustus-híd alatt épült s a rendőrségi központot, az Albert Museumot, az Akadémiát, különféle épületeket és palotákat, egy templomot, a porczellángyárat, az udvari szinházat, a festészeti museumot, stb. látja el.
A fűtésberendezést a drezdai Rietschel és Henneberg czég készitette, míg a villamos berendezések legnagyobb része a berlini általános villamossági társaságtól való.
A fűtés tervezésénél a gőznyomást egyelőre úgy állapították meg, hogy a meglehetősen közel lévő épületeknek megfelelő legyen, mindamellett megőrizték annak a lehetőségét is, hogy szükség esetén a fűtést nagyobb távolságokra is kiterjeszthessék.
A gőzvezető csöveket jól elszigetelve földalatti folyosókban rakták le, melyeknek berendezését ábránk is mutatja. A vastag csövek azonban csak télire valók, nyáron csupán a nagy szinháznak van némi fűtésre szüksége. E czélra a másik kisebb csövezet szolgál.
Hogy a fűtés fönnakadást ne szenvedjen, biztonság kedvéért mindegyik vezeték kétszeres. Velük szemben a villamos vezetékek láthatók, egészen szabadon, csupán sodronyhálóval védve.
Ez is egyik előnye ennek a rendszernek, hogy nem kell drága földalatti szigetelt kábeleket használni a villamos áram vezetésére, hanem egyszerü drótokat. A folyosók villamos lámpákkal világithatók meg, hogy a vizsgáló közegek kényelemmel bejárhassák azokat.
A telepnek annál nagyobb a jelentősége, mert az általa ellátott épületek nagy része éppen fűtés dolgában igen tökéletlenül volt berendezve. Így a nagy színházban azelőtt 24 különféle központfűtő és egyéb kályha volt, amelyek állandóan nagy tűzveszélyt rejtettek magukban.
Még csak azt jegyezzük meg, hogy mivel a telepnek a város egyik legszebb negyedében kelett helyet foglalnia, csupa művészi jellegű épületek között, összhangba kellett hozni ezekkel a külsejét is.
Eredetinek és sikerültnek mondható különösen az elengedhetetlen gyárkémény álczázása egy majdnem négyszögletes torony alakjában, melynek áttört oldalfalain lépcsők látszanak s a melyet magas tornyocska tetőz be.
E művészi megoldás többi részleteinél nem kell azonban tovább időznünk, minden leirásnál jobban mutatja azokat a közölt kép.
