Szent László király leányának síremléke és bazilikája Bizánczban

Tíz éveel ezelőtt, a magyar tanárok görögországi útja közben a véletlen egy magyar vonatkozású görög nyelvemlék fellelésére vezetett. Az athéni egyetemi épületben (panepsitimion) elhelyezett nemzeti könyvtár igazgatója, Deffner Mihály dr. arra figyelmezetetett, hogy a kézirattár előbbi őre emlegetett Corvinákat, melyeket állítólag ott látott.

A papirosra írt első példány, mint a végén olvasható, 1385-ben készült és ez év május, junius, julius és augusztus emlékezetes napjainak eseményeit tartalmazza. Ez más 15 könyvvel együtt egy görög monostorból került az athéni "Ethniké Bibliothéké"-be.

A másik kézirat pergamentre van irva és szintén a XIV. századból való. Ez az előbbinek másolata és csak a junius, julius és augusztus hónapokat tartalmazza. Augusztus 4-ére van téve a konstantinápolyi Pantokrator templom és monostor ünnepe s ennek tiszteletére van megírva 145 jambikus verssorban a szóban levő dicsőítő költemény.

E költemény elején a költő az athéni díszes oszlopcsarnokból indúl ki és ezzel párhuzamba állítja azt a nagy és pompás templomot, melyet Bizanczban Komnen János császár nemeslelkű neje, Iréne építtetett.

Magasztalja a nagylelkű császárnét, a művész építőmestert és fellengző stilusban hirdeti a fényes templom pompáját, a hozzáépített monostor nagyszerűségét, leírja dagályos áradozással az idegenek számára épült szállókat, oszlopcsarnokaikkal, vizvezetékeikkel stb. Végre bibliaszerű nyelvezettel imádsága merűl, melyben áldást kér a császárra és császárnéra.

---

Magyar érdeke a középkori görög nyelven írt költeménynek abban van, hogy az az Iréne császárné, a ki dicsőit, magyar nő volt, az Árpád-házból származott királyok egyik legdicsőbbikének, Szent Lászlónak leánya.

Szent László magyar királynak tudvalevőleg nem volt fia, hanem csak leánya, a kit a weingarteni krónikás szerint a görög császár vet feleségűl. László király ezen leányát Thuróczy, a régi magyar krónikás, Piroskának, Cinnamus bizánczi iró pedig Irénének nevezi, s ez utóbbi így szól róla: "János császár ugyanis nőűl vette Irénét, László leányát, a kiválóan szerény és erényes nőt."

A Komnen János bizanczi császár (1118-1143) és a magyar király leánya közt létrejött házasságról egyéb bizanczi irók is irnak. E császárnénak, a kit a bizanczi irók erényei miatt egyhangúlag magasztalnak, fia volt Komnen Mánuel, a ki III. István idejében annyi bajt okozott fondorkodásaival Magyarországnak.