Nyári délután a Városligetben.
Talán a legnépszerűbb kiránduló helye fővárosunknak a Városliget, habár "kirándulás"-ról alig lehet beszélni, mivel ez a kellemes hely jóformán összenőtt már a fővárossal. S talán ez is a fő ok, a miért látogatják. Másik fő ok bizonyára az, hogy mindenki megtalálja itt a magának valót.
A kik a magányt szeretik, félrevonulhatnak olyan részekre, hol zavartalanul a szép, kitünő rendben tartott utakon, vagy üldögélhetnek a hatalmas vén nyárfák árnyékában levő padokon.
E tájra nem sokan járnak, még vendéglők, kávéházak zenéjéből is csak néha hoz el a szellő egy-egy elmosódott akordot. Annál többen vannak a "fővárosi pavillon "környékén hol sétálva gyönyörködnek a katonai zenekar játékában.
A fővárosból kiözönlő tömeg legnagyobb része egyenesen ide irányozza lépteit. S legtöbben nem is igen mennek tovább, ittenkörül töltik el a kirándulásra szánt időt. Elegáns hölgyek, urak, növendék lánykák, gyerekek, dadák, cselédek, munkások, tarka tömegekben hullámzanak le s fel a kavicsos utakon.
Aki a vizi tájakat kedveli, az megy a hidra s onnan gyönyörködik az úszkáló hattyúkban, a tova sikló csónakokban, s ha tetszik, a halakat is etetheti. Sok hal van ugyanis a városligeti tóban, melyet egy nagy halkereskedő czég bérel, hogy ott tarthassa a halászati tilalom idején a piaczra való potykákat.
E halak hetenként kétszer jó csomó árpát kapnak, de úgy látszik a kiflit, a pereczet jobban szeretik. Mert délutánonként mind oda igyekszik a hid környékére s ott várják a hid karjára sorban könyöklő közönség ebbeli bőven hulló adományát a hattyúkkal együt, melyek ezen időtájra szintén odahúzódnak.
A kávéházak, vendéglők, kivált az állatkerti (Wampeticsé) meg a fővárosi vendéglő a tó közelében zsúfolva vannak, főkép vasárnap: de a kinek az ilyesmi drága mulatság volna, az sem marad sem éhen, sem szomjan, mert az Ős-Buda környékén levő bódékban hatalmas "óriás kifli"-ket s termetes virsliket árulnak igen jutányosan, míg a szomjúság oltásáról lármás vizárulók gondoskodnak, de egy pár fillérért szép pirosra festett czitromos italban is lehet duskálkodni.
A szellemi élvezetről a nóta-árusok gondoskodnak, a kik egyszersmind el is éneklik füzeteik tartalmát. A ki pedig többre vágyik, van ott öt-hat nyári szinház, a hol beül az ember három órakor, estig élvezhet 30 fillérért soha nem látott darabokat. Szóval mulathat itt ki-ki kedvére, csak épen a szegény villamosoknak gyülik meg estére a bajuk, mert alig győzik a tömérdek népet hazaszállítani.