Tallián Béla irányt mutat

(országgyűlési tudósítás)

Tallián Béla földmivelésügyi miniszter beszédében első sorban az inségről elterjedt hirekről szólt.
Megjegyzé, hogy magtermésünk elég jó, a burgonya és a tengeri talán okozhat itt-ott bajt, de inségről a szó komoly értelmében nem beszélhetni. A takarmányhiány kérdését ezidejűleg sokkal fontosabbnak tartja s e tekintetben messzemenő intézkedéseket is tett.

Aztán így folytatja:
„A legeltetésre nézve úgy a községi, mint az összes kincstári erdők tekintetében már intézkedtem, még pedig nemcsak a legeltetés, de a fűkaszálásnak holdankénti engedélyezése iránt is. Egyuttal az állatállománynak lombtakarmánynyal való ellátása tekintetében a községi, a közbirtokossági és végül a kincstári erdőkre nézve is tettem intézkedéseket abból a szempontból, hogy azzal is megkimélhessük azt a takarmányt, a melylyel télen lehessen eltartani az állatokat.

Egyetértve a kereskedelemügyi miniszterrel a szükséges intézkedések megtörténtek, hogy a szálas takarmány, széna, szalma és polyva szállítása nagy kedvezményben részesíttessék.
Ugyanolyan kedvezményekben részesül majd a többi takarmánynemű is, mint a korpa, kukoricza, szóval az összes póttakarmányneműek. Minthogy nemcsak takarmány, de egyuttal az alomhoz szükséges szalma is kevesebb lesz bizonyos mértékben, engedélyeztem az összes erdőkben kivétel nélkül az alomszedést. Nem fogok elmulasztani semmit, hogy a fenyegető bajtól az országot és az ország állatállományát, mely annyi millióba kerül, megmenthessük.”
(Élénk helyeslés.)

Áttér ezek után programmjának rövid körvonalazására.
A czél nem lehet más, mint a magyar föld jövedelmezőségének tartós fokozása, az ősi tűzhely megvédése, a közép- és kisbirtokos-osztály konzerválása. Azonkívűl a közvagyonnak minden irányban leendő fejlesztése, fokozása. Ezen kérdések megoldásánál első sorban tekíntetbe veendő a szakismeret, másodsorban az értékesítés. A közép- és felsőfokú gazdasági képzés intézményei ki vannak építve, a gazdasági felső- és középoktatást hatékonyabbá, belterjesebbé kell tenni.

A felnőtt gazdanép oktatását is szélesebb alapokon óhajtja szervezni.
A tél során az összes kincstári gazdatiszteket a nép oktatására fogja felhívni. Addig, míg egy holdon kétannyi értéket nem termelünk mint most, a mi gazdasági életünk számbavehető fellendülése nem várható; ehhez pedig nemcsak pénz, hanem értelmi képesség fejlesztése is megkivántatik.

Nagy erélylyel kell a külföldi piaczok megszerzésére és megtartására törekednünk.
E tekintetben oda kiván hatni, hogy a kiviteli készletek a külföldi piacz igényeinek megfelelően osztályoztassanak és csomagoltassanak. A feladatok teljesítésében sokat vár a gazdák egyesüléseitől és a szövetkezetektől. Főterményünk ma is még hosszú irőn át a gabona lévén, ennek jobb értékesitése végett az eddiginél gyorsabb menetben fogja a szövetkezeti magtárakat szaporítani. 

A mi a gazdaság állami támogatás útján való fejlesztését illeti, nyiltan kijelenti, hogy ő az ingyenadományoknak egyáltalán nem barátja.
Mindent az államtól várni nem lehet, nem is szabad. Jobb gazdálkodás kell a mi mezei gazdálkodásunkba, ez segithet csak a bajon. Épen azért ajánlja a földnek mély művelését, mert hisz az idén is csak az ilyen talaj állotta ki minden nagyobb kár nélkül a májusi eső elmaradását.

A gépek tekintetében is gondoskodott, hogy a gazdák jó és a külföldieknél sokkal olcsóbb gépekhez juthassanak. Ezzel van kapcsolatban az az intézkedése is, hogy különféle gépekkel versenyeket rendeztet.

Terjeszteni óhajtja a len-, kender-, komló-, czukorrépatermelést és a heremaggal való visszaélésekre teljes szigort alkalmaz. 

Több oldalról említették, hogy az iparfejlesztést a mezőgazdaságra kell alapítani.
Ő maga is ezt a nézetet vallja és a kincstári birtokok némelyikén már létesített mezőgazdasági ipartelepeket.
Van még egy hathatós eszköze a gazdálkodásnak: az a kertészet.
A hol a szántóföld mívelés már-már nem elegendő a nép eltartására, ott – ha csak lehet – a kertészkedésre kell áttérni. Ehhez azonban még nincs meg népünkben a kellő szakismeret, kézügyesség és hajlam. Arra fog törekedni, hogy különösen jó fogyasztó vidékek körzetén elősegítse a kertészkedést.

A gyümölcstermelést szélesebb és helyesebb alapokra kivánja fektetni.
A szőlőfelújítás az elsőrendű hegyi vidékeken befejeződött, vagy legalább is annyira haladt, hogy állami buzdításra már alig van szükség. A szőlőmívelésben fejleszteni fogja a rendszeres szakoktatást, a vinczelliér-iskolák helyesebb szervezésével, a felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfoilyamok magasabb szinvonalra emelésével, továbbá a kisérleti ügy kellő gondozásával.

(Élénk helyeslés.) 

A beruházási törvényben két és fél millió korona van rendelkezésre bocsátva vidéki pinczeszövetkezetek és borszövetkezetek megalapítására.
Ha azokat a vidéken megalapítjuk, ugyanakkor egy központi vezetésről is gondoskodni kell, a melynek feladata a külföldi kereslet számára szükséges nagy mennyiségű és állandóan egyenlő jellegű bort biztosítani. (Élénk helyeslés.) Ezen okból a pinczeszövetkezetek és a központi pinczeszövetkezet megalakítása feltétlenül szükséges. 

Kifejti ezek után, hogy az állatállomány fejlesztésére, a legelőügyek rendezésére állandó gondot fordít.
Tervezi az állategészségügyi törvények revizióját, támogatja a tejértékesítés szempontjából a tejszövetkezeteket, a lótenyésztés érdekeit és a földmivelési tárcza körletébe tartozó összes gazdasági ágazatokat. Módosítani óhajtja az erdőtörvényt, foglakozik a terményhamisítási törvény átdolgozásával is. Kéri végül a költségvetés megszavazását.

(Élénk helyeslés jobbról.)