Gátéren, a Degenfeld grófi birtokon ásás közben a munkások sok csontra és edényre találtak. Az uradalom tiszttartója értesítette erről Kada Elek kecskeméti polgármestert és a félegyházi Kiskun-Muzeum vezetőit, kik e helyben nagy kiterjedésű avar temetőt ismertek föl.

A föltárt sirokból nagyon érdekes leletek és tanulságos eszközök kerültek elő. Különösen fontos adatok birtokába jutottak két törzsfő lovas sírjának, nem különben egy ott eltemetett ötvösmester sírjának a tanulmányozásakor, mert az említett lovassírok ékszerei a kitisztítás után beleillettek az ötvösmester mintáiba, a mi világosan mutatja, hogy a gátéri telep ötvösmestere maga látta el ékszerrel a telep gazdag lakóit s nagy ügyességgel rendelkező mester volt, ki korának izlését s kifejlett alakító képességét vitte bele műveibe.

Ez az adat egyszersmind megdönti a német régészek azt az állítását, hogy az avarok Németországból hozták az ötvösség remekeit. Mielőtt a területet szőlővel beültetnék, lehetőleg át fogják az egészet kutatni régészeink, mert nem lehetetlen, hogy a további ásatás még érdekesebb leleteket hoz fölszinre.